A Holokauszt Emlékév keretében kiállítás nyílik 2014. május 28-án 17 órakor az Országos Széchényi Könyvtárban, amely az 1944-es könyvbetiltásokat, a könyvmegsemmisítést, valamint a könyvtár Kézirattára akkori vezetőjének, Halász Gábornak az életművét és tragikus sorsát mutatja be.

Eddig nem ismert részleteket is mesél kilépésének körülményeiről Szegedi Csanád EP-képviselő, aki azt követően hagyta el a Jobbikot, hogy kiderült: anyai ágon zsidó származású. A Jobbik arculatváltása szerinte nem jelent tartalmi változást. Azt, hogy a szélsőjobboldali párt tovább erősödött a 2014-es parlamenti választáson, elsősorban a Fidesz stratégiájával magyarázza.

A karmester és a rabbi közös sajtótájékoztatón ismertette új projektjüket az óbudai zsinagógában.

Kivándorolt tanítványa emlékezett Scheiber Sándor születésének centenáriumán édesapja kollégájára, a diktatúra idején az állambiztonság által zaklatott rabbira, professzorra.

Irán két hónapon belül képes lenne nukleáris fegyver gyártására alkalmas hasadóanyagot előállítani, ha újrakezdené az urándúsítást – jelentette ki keddi szenátusi meghallgatásán John Kerry amerikai külügyminiszter.

Kerry ugyanakkor leszögezte, hogy ez önmagában nem jelenti … Tovább »

A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

Körkérdés női irodalomról és identitásról, kisebbségi helyzetről, előítéletekről

„Mindenható Isten, elismerjük mindenkori függőségünket Tőled, és könyörgünk áldásodért miránk, szüleinkre, tanárainkra és hazánkra. Ámen”  1959-től ez az egy mondatos fohász kavarta fel az amerikai közvéleményt.

Megduplázza budapesti kapacitását az izraeli El Al légitársaság a nyári főszezontól. Márciustól növelik a jelenlegi járatszámot, júliustól pedig naponta két járatot üzemeltetnek majd Budapestről a diszkont modellben működő részleggel, az UP-pal – mondta Váradi János, a légitársaság budapesti vezetője az MTI-nek.

Idegenek az éjszakában. Strangers in the Night.  

Problémásnak tartja a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű ötletét Romsics Ignác.

Az akadémikus történész erről a Hetek című lapnak nyilatkozott: „A szobortervet problematikusnak tartjuk, mert alábecsülni látszik a Horthy-rendszer holokauszttal kapcsolatos … Tovább »

 
A minap, csupán kíváncsiságból, begépeltem a „zsidó” szót a Google keresőjébe. A számítógépem egy kattintásra egymillió negyvenezer találatot jelzett. Magam is elcsodálkoztam ezen az elképesztően magas számon, hiszen a magyar zsidóság még a legoptimálisabb felmérések … Tovább »

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?

Négy és fél millió dolláros ajánlatot kaptak.

A tavaszra tervezett megnyitó ellenére meglehetősen kevés konkrétumot tudunk a Sorsok Házáról – nemcsak a kívülállók, de a projektben részt vevő testületek is. A közbeszerzéseken azonban osztoznak: itt nemcsak a Terror Háza és környezete, de a kormányzati tendereken egyre sikeresebb óbudai cég is nyer.

 Hét állítás a magyarországi antiszemitizmus politikai természetéről*

Fontos azt az üzenetet eljuttatni Izraelnek, hogy Magyarország baráti ország, mert jelenleg több “torz és
eltúlzott információ jelenik meg hazánkról” – mondta a külügy helyettes államtitkára. Utoljára 2010-ben
volt a magyar külügyminiszter a Szentföldön.

Izraelt és … Tovább »

Szervezetünk, a Drór habonim – a szabadság építői – három villát foglalt el a Korondi utcában. A középsőben laktunk mi harmincan, nyolc-kilenc éves fiúk. A másik kettőben volt a vezetők lakása és a konyha. A megérkezésünk utáni reggelen felvontuk a Dávid-csillagos lobogót, … Tovább »

A Haarec újságírójának novemberben az Atlantic Press kiadónál magyarul is megjelenő könyvének alábbi részlete egy Harod-völgyi kibuc példáján mutatja be az államalapítás előtt érkezett első zsidók életét.
Egy reggel furcsa emberek jelennek meg a táborban. Keki színű sortnadrágot … Tovább »