Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével

A Vasvári Pál utcai zsinagóga státusza kapcsán kirobbant vita intő jel.

E vészjóslónak szánt üzenet árnyékában kezdte meg munkáját a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) rendkívüli közgyűlése. 

A budapesti gettó felszabadításának 71. évfordulója alkalmából az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) január 17-én (vasárnap) 16:00-kor tart megemlékezést a Dohány u. 32. szám előtti Budapesti Gettó Emlékfalnál.

Kizárták Radnóti Zoltán rabbit – a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Rabbisága Igazgatóját, a Mazsihisz Rabbitestületének elnökét – valamint Ács Tamást, a Budapesti Zsidó Hitközség elnökét, a BZSH-hoz tartozó Vasvári Pál utcai zsinagóga körzet január 7-én megtartott közgyűléséről.

A … Tovább »

Bányai László – 1951-2015

Néhány fontosabb esemény az elmúlt évből.

Köves Slomó nyílt levelet írt a minap Heisler Andrásnak, melyet számos szerkesztőségnek, így nekünk is eljuttatott. A Mazsihisz elnöke válaszolt az EMIH vezető rabbijának, melyet az alábbiakban közlünk.

Tisztelt Vezető Rabbi úr! Kedves Slomó!

Köszönettel megkaptam “a párbeszéd … Tovább »

Az EMIH párbeszédre felhívó üzenetet küldött a Mazsihisznek – és levelét mindjárt nyilvánosságra is hozta. Így a párbeszédre való felhívás mindjárt nyomásgyakorlásként is értelmezhető.

Az EMIH (nyílt) levele a bevezető kísérőlevéllel, mellyel postázták a sajtónak:
Az … Tovább »

Versenytársak – interjú Heisler Andrással és Köves Slomóval, Bernard-Henry Lévy: A késelős intifádáról, Németország és a bevándorlás, Beszámoló a IV. Zsidó Filmfesztiválról, Kőszeghy Péter Gáli József életművéről, Berkovits György regényrészlete. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

Idén 18. alkalommal rendezi meg a Nyugati téren a hanukai gyertyagyújtást az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. A fény ünnepe, a szabadságharcos Makkabeusokra emlékezés időszaka, akik i.e. 165-ben győzelmet arattak a szír-görög megszállók felett.

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Többen is úgy vélik: a Mazsihisz „csipkedhetné” magát, hogy felvegye a versenyt az EMIH-hel a kóserbiznisz területén.

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség: ökumenikus összefogás kell a polgárháború elől menekülők segítésére

Mégis, kinek a médiuma?

Történelmi események és életképek – izraeli és magyar szemmel

Elsőként az Origo számolt be róla, hogy egy új befektető 40 millió forintos tőkével beszállt a Klubrádiót működtető Klubrádió Szolgáltató Zrt.-be, 5 százalékos tulajdonosi arányt szerezve a cégben.

Ez az összeg és ez a tulajdoni arány nem fogja megrengetni … Tovább »

Az emlékezés és a torzult valóságérzékelés tanulságai

Az EMIH vezető rabbija a magyar zsidó közösségek összefogását szorgalmazó levéllel fordult a neológ országos főrabbit választó Mazsihisz elnökéhez