Összesen 75 találat (41 - 60) : Kálmán Mihály.
Gyermekkoromban semmi úgynevezett zsidós nem volt, a Kádár-korszakban ez a téma a szőnyeg alá volt söpörve, legfeljebb a Kosciuszko Tádé utcai általános iskola, mely a Kodolányi Főiskolának adott otthont (mára ez is kiköltözött), folyosóin osztottuk meg a családi ’coming out’ után osztálytársaimmal azt a tényt, hogy ki milyen vallású, vagy ki milyen családból származik.
A Budapest Bár az utóbbi évek egyik legeredetibb zenei vállalkozásába fogott, amikor 2007-ben Farkas Róbert zenekara köré gyűjtötte a rockzene kultikus alakjait.
Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1) A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »
A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.
„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
Bernstein miséjét 1971. szeptember 8-án, a washingtoni Kennedy Center felavatásakor mutatták be. A mű John Kennedy iránti tiszteletből és szeretetből, özvegye felkérésére született.
Ha elolvassuk a Házassággal végződik című Zsolt Béla regényt, képet kapunk arról, milyen is volt a magyar prózában a húszas-harmincas években az úgynevezett harmadik vonal. Ezzel nem Zsolt Béla valóban meglévő és jelentékeny írói érdemeit vonjuk kétségbe, csupán arról van szó, hogy akkor, akár csak a fociban, mások voltak a dimenziók.
Az Anschluss után az antiszemita magyar politikusok az antiszemita német politikusok kedvében (és széles magyar tömegek kedvében) is akartak járni és a Képviselőház elé terjesztették a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló törvényjavaslatot. Önálló magyar lépésről volt szó, 1938-ig a Harmadik Birodalom a zsidókérdésben nem próbált meg nyomást gyakorolni Magyarországra.
Hetvenéves az 1938. évi XV. törvénycikk, azaz az I. zsidótörvény 2008. május 29. / Szegő Péter 1938. április 8-án Darányi Kálmán miniszterelnök és Mikecz Ödön igazságügy-miniszter benyújtotta a képviselőháznak A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb … Tovább »
Forrás: Erdély ma 2008. április 30. A Festum Varadinum ünnepségsorozaton egyre több kisebbség vonul fel évről évre, hogy kultúrájával, mindennapjaival megismertesse a nagyközönséget is. Idén, a jelenleg 700 főt számláló váradi zsidóság mutatkozott be. A 19. század végi Magyarország … Tovább »
2007. augusztus 8. / Kőszeg Ferenc Kerek egy hónappal ezelőtt a Salm grófok pompás barokk kastélyának a konferenciatermében ültem, 25 kilométerre Prágától, a pódiumbeszélgetéshez odakészített asztal mögött. Mellettem Ján Èarnogurský, egykor Csehszlovákia miniszterelnök-helyettese, … Tovább »
2007. július 24. A magyarok nem alkalmazták üdvözlésnél a náci karlendítést, nem hoztak létre fegyveres félkatonai szervezetet, nem vettek részt a zsidó tulajdon arizálásában (Szalatnaiék összesen tizenegy ettől eltérő esetről tudtak). Az állam vezetői, a Hlinka Párt sajtója … Tovább »
Pünkösti Árpád / 2007. június 1939-ben a nyilas párt apám nélkül is a második legnagyobb parlamenti párt lett. A kormány revíziós sikerei miatt népszerűségük rohamosan csökkent. Tervet dolgoztak ki a hatalom átvételére, de Berlinnek még Magyarország 1944. márciusi megszállása … Tovább »
DALOS GYÖRGY
Koestler, ellenzék, baloldal*
A magyar szamizdatnak nincs születésnapja.
Kéziratforgalom mindig is volt. Osztálytársam, Bázel Péter 1955-ben nyomta kezembe Márai Sándor Halotti beszédének gépírt példányát. Akkor hallottam először a szerző nevét, s mert a … Tovább »
VÁRNAI PÁL
Rekviem gyermekkoromért
Amikor utazom, szép tájakon járok, eszembe jut Halas, és amúgy félkomolyan megjegyzem: „Azért Halas mégiscsak szebb.” Ha gyaloglás közben egy távolságot kell felbecsülnöm, mondjuk egy kilométert, számomra akkor is a halasi Kossuth utca és … Tovább »
A magyar-zsidó irodalom létformái című Konferencia, a Diaszpóra(és)művészet című kiállítás és szimpózium után, melynek a Szombat társszervezője volt, folyóiratunk tavaly vetítéssorozatot és újabb eszmecserét szervezett Zsidó sorsok magyar filmen címmel. Tovább vizsgálva … Tovább »
Törvényszegés után pályázat?
A magyarországi zsidóság háború utáni legnagyobb beruházásáról van szó. Az állam az Abonyi utcai egykori hitközségi gimnázium negyvenöt évvel ezelőtt elvett épületéért egymilliárd-hatszázhatmillió forint kártérítést ad, abból első … Tovább »
Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.
Emlékeznem és emlékeztetnem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.
Mérhetetlenül … Tovább »
Csak február végéig lehet
ZSIDÓT, CIGÁNYT, NÉGERT VERNI-SZIDNI?
Hétvégeken az MTK ellen játszó mind több focicsapat szurkolóinak ezrei ordítják rendőrök jelenlétében: Mocskos zsidók! Büntetlen marad a náci köszöntést majmoló karlendítés, a nyilasokét utánzó árpádsávos … Tovább »