1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Bár a zenének megvannak a korlátai és önmagában nem elég, mégis segíthet feloldani a rasszizmust és az emberek közti ellenségeskedést – mondta az MTI-nek Leon Botstein amerikai karmester annak kapcsán, hogy vasárnap koncertet vezényel a Zeneakadémián a holokauszt áldozataira emlékezve, a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából, a kormány által meghirdetett Magyar Holokauszt Emlékév keretében.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

A budapesti II. és III. kerületi ügyészség az illetékes bíróságon azért tettindítványt, mert “a rendelkezésre álló adatok szerint, a cikk ismeretlen szerzője, valamint a cikkhez hozzászólók olyan megállapításokat tettek, amelyekkel nagy nyilvánosság előtt a holokauszt tényét tagadták, kétségbe vonták, jelentéktelen színben tüntették fel”. Az írás miatt a rendőrségen tett feljelentés alapján nemzeti szocialista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának bűntette miatt indult nyomozás.

Online aláírásgyűjtést indítottak neves művészek, tudósok, teológusok, közéleti emberek a Holokauszt Emlékközpont és a Veritas Intézet közötti megállapodás ellen. Alább a petíció teljes szövegét és a kezdeményezők listáját közöljük.

A növekvő polgárháborús veszély elől Izraelbe menekül vasárnap tizenkilenc ukrajnai zsidó – közölte a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál vasárnap. 

részlet egy kisregényből

Czékmán Balázs feladata nem ismeretlen az izraeliek előtt: ő az első magyar mádrich. Akárcsak az Izraelből a diaszpórában élő zsidókhoz röpített mádrichokat, őt is azért küldték Budapestről Izraelbe, hogy az itt élők identitását erősítse. Csak míg az izraeli küldöttek a … Tovább »

Interjú Horányi Gáborral, a Lauder iskola főigazgatójával

Ötvennégy ország képviselőinek részvételével, a magyar zarándokokkal az élen indult el hétfőn nem sokkal 13 óra után a Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre.

Az Élet menete felvonulását tizenkettedszer tartották meg Budapesten vasárnap délután. Az eseményhez kapcsolódóan szobrot avattak, a vonulás előtt pedig a megemlékezők egy része demonstrációt tartott a tervezett Szabadság téri emlékmű területén.

A varsói gettóról szóló legjobb könyvnek nevezte Alina Molisak lengyel irodalomtörténész, a Varsói Egyetem tanára az MTI-nek adott interjúban Bogdan Wojdowski lengyel zsidó író A holtaknak vetett kenyér című regényét, amelyet a Park Könyvkiadó jelentetett meg a könyvfesztiválra.

Bár a választás éjjelén csalódott volt a Jobbik vezérkara, másnap már bele is vágtak a következő kampányba. Három hét távlatából úgy tűnik, a párt előretörését az hozta, hogy a törzsszavazóknak elég volt a durva, de csak helyben folytatott kommunikáció, míg a cukikampány többszázezer újabb, gyanútlan szavazót hozott. Az sem volt hátrány, hogy a szélsőjobbos pártot egyik politikai ellenfele sem támadta. A Hetek cikke.

Schein Gábor és Szűcs Teri szerkesztésében “Zsidó” identitásképek a huszadik századi magyar irodalomban címmel jelent meg tanulmánykötet az Eötvös Kiadó gondozásában.

Az 1945 után született generáció szociálisan rászoruló tagjaival intézményesen nem foglalkozik egyik zsidó szervezet sem.

Bár a magyar zsidók munkaszolgálatra küldésének közvetlenül nem az volt a célja, hogy megfosszák őket az életüktől, a szörnyű munka- és életkörülmények, a rájuk bízott nagyon veszélyes feladatok miatt döntő többségük meghalt – mondta Robert Rozett, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet könyvtárának igazgatója csütörtökön Budapesten.

Hans-Henning Paetzke író-műfordító