A Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek korunk problémái, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.

A Művészetet Kedvelők Délutánja keretén belül, ezúttal esti programra invitáljuk Önöket a Vígszínház Házi színpadára, ahol is az irodalmi Nobel-díjas Albert Camus: A pestis című regényéből készült monodrámát tekintjük meg.
 

Megegyezett a Mazsihisz és az EMIH, valamint az ortodoxia az örökjáradék elosztásáról. Az egy éven át folyó alkudozás végére tett pontot a tegnapi megegyezés, melynek hivatalos szövegét közzétették a Mazsihisz honlapján. 

A történészek üdvözölték a Hitler antiszemita manifesztumának újranyomtatását bejelentő lépést, amire először került volna sor Németországban azóta, hogy a náci diktátor 1945-ben öngyilkosságot követett el. A brit kiadó végül visszakozott.

Ismét kudarcba fulladtak a Gál András Levente kormánybiztos és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közötti egyeztetések az ingatlanjáradék elosztásáról.

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

Christian Wulff szövetségi elnök részvételével és beszédével emlékezik meg pénteken a német politikai élet annak a rendezvénynek a 70. évfordulójáról, amely megpecsételte az európai zsidóság sorsát.
 

A 42-es terv

A varsói gettó több mint két éve, 1940 októbere óta zárt terület. Rendeleti erőszakkal összezsúfolt mintegy fél millió lakosából már csak kb. hatvanezren élnek a járvány, az éhínség és a nyári nagy deportálások miatt. A megmaradtak kétharmada engedéllyel rendelkező … Tovább »

Levéltár – Csipkerózsika álmából
Ez év júliusában a Magyar Zsidó Levéltár felébresztette Csipkerózsika álmából, és gördíthető polcokra és fiókokba helyezte ritka kincseit, dokumentumait.

A Látványraktár egy három pilléren álló levéltári-múzeumi projekt része. … Tovább »

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. … Tovább »

Popper Péter beírta magát az emberek szívébe. Művei sokunknak adtak, és adnak a mai napig megnyugvást. Segít a világ dolgaiban való eligazodásban, motiválja szellemi ébredésünket. Előadásait szerencsére 2005 óta amatőr felvételek is őrzik. Ezeket témánként egy-egy csokorba szedve, … Tovább »

Az ‘0xOmar’ nevű hacker szerdán újból akcióba lendült, kétszáz izraeli
hitelkártya-tulajdonos személyes adatainak közzétételével folytatódik a
január eleje óta tartó adok-kapok. Jeruzsálem a hétvégén azt ígérte,
hogy az országot fenyegető kiberbűnözőkkel szemben ugyanúgy fog eljárni,
mint a közönséges terroristákkal. A Hamász digitális intifádára
bátorítja az arab fiatalokat.

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter szerdán egy rádióinterjúban
elmondta: nemzetközi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy lelassítsák
Irán nukleáris programját, és „messze van még” az a döntés, hogy Izrael
katonai csapást mérjen Iránra.
 

Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

Színház – Kényszer szülte profilbővítés a Bethlen téren
Ismét feltűnik Budapest életében egy régi-új színháznév, a Bethlen Téri
Színház: ez az eredeti helyén nyílik meg újra, viszont nem egészen az
eredeti névvel, mert a háború előtt nem „színháznak”, hanem „színpadnak”
nevezte magát

Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának,
vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől
befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla
kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben
változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa
felvázolt gondolati kereteket?

A Jewish Telegraphic Agency, a legismertebb angol nyelvű zsidó
hírügynökség budapesti riportjában a Kozma utcai temető körüli
vizsgálatokról és a Mazsihiszt körülvevő zűrzavarról ír.

Világosan kidomborodik Köves könyvéből a modern ortodox zsidó identitás
egy alapvető vonása. Az tudniillik, hogy az ortodox zsidóság nem a
Felvilágosodás és az emancipáció előtti zsidó vallás egyszerű
változatlan folytatása (akkor sem, ha maguk az ortodox ideológusok ezt
sokszor így látják és láttatják), hanem a zsidó hagyomány
újradefiniálása a modernitással szemben.