Összesen 8,082 találat (5381 - 5400) : Jég.
Ez év március 13-án két terrorista besurrant a Nablusz közelében lévő Itamár településre, behatoltak a sabati vacsora után korán nyugovóra tért Fogel család házába, és késekkel lemészárolták a szülőket, valamint három gyermeküket, akik közül a legfiatalabb mindössze három hónapos volt. Az esemény alig vetett visszhangot a magyar médiában, amely – akárcsak az egész világ – két súlyos témára fókuszált: a líbiai polgárháborúra és a japán földrengésre.
Várnai Pált van, aki Paul Várnaiként ismeri, minthogy az ’56-os forradalom után Kanadába emigrált, s ott lett irodalomprofesszor. Számos írását, főként írókkal, tudósokkal készült interjúit a Szombatban is közöltük. Életeim című memoárkötetét, mely a Zachor Alapítvány gondozásában jelent meg, március 24-én, csütörtökön, 18.00-kor mutatják be a Bálint Házban. A szerzővel a bemutatón lapunk főszerkesztője, Szántó T. Gábor beszélget. Alább részletet olvashatnak a könyvből.
Először mutatták be német nyelven a “lengyel Anne Frank”, vagyis Rutka Laskier naplóját a lipcsei könyvvásáron. A berlini Aufbau kiadónál megjelent kötet mellett az MDR közép-németországi rádió- és tévéállomás a könyvvásáron a napló hangjátékváltozatát is bemutatta.
Mi köti össze Purim ünnepét Chagallal? Közvetlenül valószínűleg szinte semmi. De ha figyelembe vesszük, hogy a színjátszásra vonatkozó, évszázadokon át szigorúan érvényben lévő tórai tilalom alól kizárólag a purimspíl (i) tradíciója képezett kivételt, amely más, jelentős hagyomány hiányában a 20. század elején Kelet-Európában kialakult zsidó-jiddis színjátszás egyik legmeghatározóbb forrásává vált…
2011 MÁRCIUSI SZÁM
Mihály Amichay Éva: Eszter, a rejtőzködő feminista
Németh Ványi Klári: „Uram! Miért teremtettél nőnek?”
„Öreg koromra kibújt belőlem a zsidó” – Marianna D. Birnbaum portréja (Németh Ványi Klári)
„A szegényekkel szembeni előítélet a legsúlyosabb … Tovább »
Tegyük ezt még hozzá címmel Lajtai Péter alkotásai tekinthetők meg március 17. és május 16. között a Magyar Zsidó Múzeumban.
Tegyük ezt még hozzá címmel Lajtai Péter alkotásai tekinthetők meg március 17. és május 16. között a Magyar Zsidó Múzeumban.
Ranschburg Jenő, a közismert és népszerű lélekgyógyász március 10-én, 76 éves korában elhunyt. A Szombat munkatársa, Várnai Pál napokkal korábban fejezte be a vele készült, alábbi interjút…
Heves indulatokat váltott ki csütörtöki, Heller Ágnes hazudik 2006 őszéről című posztunk, amiben Heller március 1-i, brüsszeli beszédéből emeltem ki egy részt, melyet a Hungarian democracy in danger? című vitanapon mondott.
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést Perczel Anna építész, Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész és Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró vehette át.
Perczel Anna átveszi az elismerést Szászfalvi Lászlótól
Február 20-án a Mazsihisz Síp utcai székházában ülésezett a Magyar Zsidó Kongresszus. A megjelentek között nemcsak nők, de negyven alattiak is csak mutatóban voltak. A tanácskozás szünetében a Szombat tudósítója afelől érdeklődött Zoltai Gusztávtól, a Mazsihisznek a díszteremben rágyújtó ügyvezető igazgatójától, hogy szabad-e itt dohányozni. „Nem, de lehet” – hangzott a válasz.
Az természetes, ha az ember a nemzet nagy költőjéhez megy interjúzni, előtte hosszú listát készít a feltétlenül felteendő kérdésekről. És abban sincs semmi meglepő, hogy mindezt azonnal elfelejti, amikor háza kapujában találkozik a nemzet nagy költőjével, aki vagy tíz perccel a találkozó előtt odaállt, mert a kapucsengő nem működik. Miközben felfelé bakatatnak a lépcsőn a riporter rádöbben, hogy sokkal jobb, ha…
A Mazsihisz a házszabály olyan módosítását kéri, amely lehetővé teszi, hogy meg lehessen akadályozni az olyasmit, ami az Országgyűlés február 14-i ülésén történt, amikor Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője egy betiltott szervezet egyenruhájában jelent meg, majd az egyik kisebbség “elképesztő és indokolatlan népszaporulatáról” értekezett. A Mazsihisz közleménye az aznapi parlamenti történések közül hivatkozik arra is, amikor a Jobbik egy másik képviselője azt kiabálta Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkárnak, hogy “nem találja a kipáját”. Az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte “ez a zsidózás kategóriáját meríti ki”.
Védelmére keltek a rendőrségi nyomozás alatt álló magyar filozófusoknak a nemzetközi akadémiai közösség tagjai – írta vasárnap a felsőoktatással foglalkozó University World News című brit szaklap. A globális felsőoktatással foglalkozó lapnak Heller Ágnes kijelentette: azért érik őket “ideológia zaklatásnak” nevezett támadások, mert baloldali beállítottságúak. A lap megjegyzi, hogy bár a filozófusok elleni nyomozás nagy felháborodást okozott az intellektuálisok között világszerte, a nyugati sajtó alig foglalkozott az üggyel.
Maimonidesz vigasza a szenvedőknek Misné Tóra: Hilchot Tesuvá 3,11. RaMBaM (Maimonidesz, 1138-1204) a zsidó középkor egének legfényesebb csillaga, nemcsak éles elméjű gondolkodó és elismert haláchikus autoritás volt, de közösségével együtt élő, szenvedéseiben vele osztozó … Tovább »
A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…
Tom Segev: Simon Wiesenthal. The Life and Legends. London: Jonathan Cape, 2010. 482 Pgs. A héber eredetiből angolra fordította: Ronnie Hope.
Tom Segev az izraeli „új történészek” egyik legismertebb reprezentánsa. E csoport az elmúlt évtizedek során kulcsszerepet … Tovább »
A miniszterelnök a Jediót Ahronót című izraeli lapnak adott, s az újság hétvégi számában megjelent, Brüsszelben készült interjúban elmondta: ha a mai (magyarországi) helyzetet összehasonlítja az egy évvel ezelőttivel, úgy gondolja, jelentős javulás történt az antiszemitizmussal kapcsolatban.
Világszerte csökkent tavaly az antiszemita incidensek száma – állapította meg vasárnap Jeruzsálemben közzétett jelentésében az izraeli bevándorlási szervezet, a Zsidó Ügynökség.
20 év. 200 lapszám. Három szerkesztő. Ennyien nézik át két évtized közleményeit, hogy néhányat – a lehető legnagyobb tárgyilagossággal és a lehető legnagyobb szubjektivitással – válasszanak a válogatásszámhoz. Szempont ezernyi, a feladat lehetetlen. Bármit hagyunk ki, frusztráltak vagyunk, mintha – mint mondják – az egyik kezünket vágnánk le.