A nagy őrület kezdetben egy zsidó Svejk kalandjainak tűnik, ám Hameiri olyan hajmeresztő borzalmakat tár elénk – elég a szifiliszes faluról vagy a kozákok karácsonyáról szóló fejezetekre utalnunk –, amelyek Malaparte tudósításainak vagy Babel naplóinak legfelkavaróbb lapjaira emlékeztetnek. Kegyelmi pillanat, amikor egy ilyen magas színvonalú, héberül írt, a magyar irodalmi hagyományban gyökerező mű segít átrendezni…

Egy – főleg az első világháború utáni – folyamatot vizsgálok, mely a
román kulturális és irodalmi életben, valamint a romániai zsidóság
szellemi életében zajlott, végigkísérte a romániai zsidóság életének
modernizálását, a romániai zsidó közösség egy fontos részének
akkulturációját, valamint szociális és kulturális integrálódását.
 

Piotr Rawicz Az ég vére című egyedi hangulatú regénye a vészkorszak idejét sajátos, személyes perspektívában jeleníti meg. Alább a Gondolat kiadó által megjelentetett kötet német kiadásához írott utószavát közöljük.

Avigdor Hameiri: A nagy őrület. Löwenkopf Kálmán, Peremiczky Szilvia, Stöckl Judit és Lackfi János fordítása, Kőbányai János utószavával. Budapest–Jeruzsálem, 2009, Múlt és Jövő Könyvkiadó, 432 oldal, 3300 Ft

Abszurd érzés, de az első világháború mint a régi rend … Tovább »

Koen Peeters flamand író A Nagy Európai Regény című kötetét a szerző jelenlétében mutatták be október 18-án. A regény tétje nem kevesebb, mint hogy lehet-e Európában múlttudat és identitások nélkül élni. Gyógyíthat-e a feledés, vagy egy emlékezet- és identitásvesztett világban az érzelmek is elenyésznek. A Gondolat Könyvkiadó „Akcentusok” sorozatában megjelent kötet lapunk főszerkesztője által írt előszavát közöljük és egy részletet a regényből.
 

Hogyan emlékezünk meg egy klasszikus íróról? Úgy, hogy fényesre csiszoljuk a sírkövét? Vagy úgy, hogy hamis pátosszal könnyezünk az emlékművénél? Netán úgy, hogy elzengünk néhány agyonhasznált és -koptatott közhelyet? Vagy pedig úgy, hogy megpróbálunk minél többet megtudni … Tovább »

A követ már ebéd előtt rátettem évszázada halott ükanyám sírjára. Még számban érzem Goldene hallevesének fenségesen finom ízét. A leves után megmaradt kenyérdarab utolsó falatjait majszolom. Nézem az öreg kóser étterem berendezését, minden a régi: a csipketerítők az asztalon, a székek, a pohárszekrények, a kopott barna réz gyertyatartóval díszített pianínó. 

Ismét botrány kíséri a dollárban legtöbbet érő olasz kortárs művész, Maurizio Cattalan alkotásait: nemtetszést váltottak ki a Milánóban szeptember 24-én nyíló kiállítását hirdető plakátok.
 

Bartók hősének, a Kékszakállú hercegnek világszerte elismert életre keltőjét a Magyar Állami Operaház Budapest saját halottjának tekinti.

Minden felvilágosult, gondolkodó ember számára világosnak kell lennie, hogy a bibliai idézet, mely szerint „uralkodjék a tenger halain és az ég madarain és a barmokon, meg az egész földön és minden csúszómászón, amely a földön mozog” nem a zsarnoki uralomról, nem egy zsarnokról beszél, aki durván bánik népével és szolgáival, hogy saját vágyait és szeszélyeit kielégítse. 

Nagykövet-interjúk: “A béke legnagyobb akadálya az egymásról alkotott
sztereotípiák léte.” – Ahmad Abdelrazek, a Palesztin Állam rendkívüli és
meghatalmazott budapesti nagykövete. “Az izraeli közvéleményben nagyon
erős a békevágy.” – Aliza Bin-Noun asszony, Izrael Állam nagykövete.

Nagykövet-interjúk: “A béke legnagyobb akadálya az egymásról alkotott sztereotípiák léte.” – Ahmad Abdelrazek, a Palesztin Állam rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete. “Az izraeli közvéleményben nagyon erős a békevágy.” – Aliza Bin-Noun asszony, Izrael Állam nagykövete.

Johanna Adorján magyar származású német újságírónőt meglepte, hogy néhány hete, amikor könyvének magyarországi megjelenése alkalmából Budapesten járt, egy magyar újságírónő csodálattal beszélt arról, milyen őszinte a könyvben. – Mire gondol? – kérdezte az írónő – arra, hogy megírta: nagyszülei a kilencvenes évek elején öngyilkosok lettek? – Nem – hangzott a válasz – hanem arra, milyen őszintén beszél zsidó származásáról.
 

Ez a vérbő, (tragi)komikus történet bárhol játszódhat, ahol élők és holtak, csalatások és csalások, vitális özvegyek – nők és férfiak – téblábolnak a maguk bonyolult, és remélhetőleg hosszú öregkora felé.
 

A közelgő parlamenti választások izgatott várakozással töltik el a magyar zsidókat is. A közvélemény-kutatások fölényes Fidesz-KDNP győzelmet és a Jobbik parlamentbe kerülését jósolják*. Vagy, ha úgy jobban tetszik, totális MSZP, és fatális SZDSZ vereség várható. Ez a fordulat alapjaiban forgathatja fel a zsidó intézményrendszer finanszírozását, és ezáltal a működését is.  

Izrael kormányának esetleges túlkapásait, bűneit csak az ítélheti el erkölcsileg legitim módon, aki a szélsőségesen Izrael-ellenes, antiszemita, fundamentalista terrorizmust (illetve annak támogatóit) is megbélyegzi és kiközösíti. Segélymunkásokra minden háborús válságövezetben szükség van. De a humanitárius misszió lényege, hogy annak vezetése nem kötelezheti el magát egyik harcoló fél mellett sem. Nem azonosulhat nyíltan az ügyükkel, semlegesnek kell maradnia. A gázai segélyflottilláról ez – finoman szólva – aligha mondható el.
 

A Mazsihisz a tavalyi év hatalmas sikerének köszönhetően idén is részt vesz a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban. Az izgalmas és színes programokban az alábbi helyszíneken vehetnek részt az érdeklődők 22:00 órától az éjszakába nyúlóan.

Különleges küldetésem – Ügynök csellóval a II. világháborúban címmel a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Francis Shelton magyar származású csellista, zenekritikus könyve, amely Hitler ausztriai bevonulásától meséli el a 97 éves szerző kalandos életútját.
 

Mikor helyet foglaltam a szokásos sarokban, az akvárium és a könyvszekrény között, valaki a nevemen szólított. Körülnéztem, de nem láttam, ki az. Tőlem jobbra ismeretlen nő ült, olyan ötvenes, akinek a haja, a tarkóján kis konty félébe volt szedve. Szemben volt az ablak, mögötte eső és sötétség, bal felől díszhalak úszkáltak az akváriumban. Ki szólíthatott a nevemen?
 

A múlt héten elhunyt Popper Péter pszichológus magyarnak és zsidónak is tekintette magát. Az antiszemitizmus gyökereiről, az úgynevezett másságról, a magyar identitásról vallott saját nézeteiről beszélt a HVG-nek nem sokkal a halála előtt.