Összesen 38 találat (1 - 20) : ITAMÁR JÁOZ-KESZT.
Magyarország tel-avivi Nagykövetsége április 11-én, a magyar költészet napján szeretettel hív minden érdeklődőt egy meghitt online irodalmi estre, melynek keretében a neves magyar származású izraeli költő, műfordítóra, Itamár Jáoz-Kesztre (1934.08.03 – 2021.02.11) emlékezünk, … Tovább »
A tegnap elhunyt Itamár Jáoz-Keszt, magyarországi születésű izraeli költő három versét olvashatják az alábbiakban.
Van, aki útra kel, és van, aki itt marad
„Jövőre, ilyenkor”
de ki a megmondhatója…
A kávéház teraszán zápor dönti fel … Tovább »
Február 11-én, a héber naptár szerint svát hó 29-én, életének 87. évében elhunyt Itamár Jáoz-Keszt, magyarországi születésű izraeli költő, műfordító, aki Tel-Avivban élt.
1934-ben született Szarvason, családjával 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. 1951-ben alijázott … Tovább »
Itamár Jáoz-Keszt magyar származású izraeli költőnek és Rivka Miriam írónőnek ítélték oda az idei Brenner-díjat, jelentette be a napokban az Izraeli Írószövetség.
A Brenner-díj az egyik legrangosabb irodalmi díj Izraelben, amely a magas elismerés mellett 50 ezer sékel pénzjutalommal … Tovább »
Szociális felelősség, európai felmérés az antiszemitizmusról, izraeli magyarok, jiddis filmek, zsidó filmfesztivál…
Interjú Turczi Istvánnal
A magyar irodalom idegen nyelvre fordításáért a 2012-es Janus Pannonius-díjat az Izraelben élő Itamár Jáoz Kesztnek ítélték oda, aki ugyan személyesen nem lehetett jelen, de egy videóüzenetben meghallgathattuk üdvözletét.
A modern zsidó költészet tizenöt képviselőjének verseiből Fényen és esőben címmel rendez irodalmi estet szombaton a váci Madách Imre Művelődési Központ.A modern zsidó költészet tizenöt képviselőjének verseiből Fényen és esőben címmel rendez irodalmi estet szombaton a váci Madách Imre Művelődési Központ.
Itamár Jáoz-Keszt, és felesége, Hanna tel-avivi otthona egyben az Eked kiadó irodája is. A falak könyvespolccal tele, Itamár saját művei magában több sort elfoglalnak. Kintről a városra jellemző párás levegő árad be és madarak hangja hallatszik, az ablak mellett pedig egy üvegházinak tűnő orchidea pompázik rengeteg virággal. Hanna állítólag másfél évig öntözte, amíg életjelt adott.
Itamár Jáoz-Keszt 1934-ben született Szarvason, 1944-ben deportálták Bergen-Belsenbe, majd 1951-ben alijázott. A Tel-Avivi Egyetemen Bibliát és héber irodalmat tanult, majd megalapította ez Eked Irodalmi Kiadót. Kilenc verseskötetet publikált, egy prózatrilógiát, illetve több válogatáskötetet jelentetett meg magyar költők héberre átültetett verseivel. Magyar fordításban eddig két kötetet olvashattunk saját verseiből.
„A izraeli holocaust-irodalom különböző fázisait legjobban a költészettel szemléltethetjük”, mondja Hanna, „ahol három jól elkülöníthető irodalmi generációról beszélhetünk. Az első generáció a harmincas és negyvenes években írt, legtöbbjük családja és hozzátartozói Európában voltak.
Klein Rudolf: Tel-Aviv száz éves
Tel-Aviv városa idén ünnepeli fennállásának századik évfordulóját. Ritka ez egy olyan országban, ahol nehézen található nagyobb település, mely nem szerepel a Bibliában, illetve történelmi forrásban. De itt éppen a fordítottjáról volt szó: … Tovább »
Az izraeli Könyvhét idején, nyár elején jelent meg Itamar Jáoz-Keszt fordításában és szerkesztésében a Kortárs magyar költészet héber nyelvű antológiája.
A hiánypótló kiadvány jóvoltából héber fordításban olvasható Juhász Ferenc, Lator László, Csoóri Sándor, Gergely … Tovább »
Június 12-én, az izraeli Könyvhét idején, a Tel Aviv-i Magyar Nagykövetségen mutatják be az Itamar Jaoz Keszt fordításában és szerkesztésében megjelenő Kortárs magyar költészet című héber nyelvű antológiát.
„Én sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok, hogy együttérzek Izraellel. Ugyanakkor nekem sincs mentségem: kiváltam a pionírok közül és visszacsúsztam a túlélő zsidóság ígéretföldjének hitt kommunista menedékébe. Zsidóságukat megtagadva, ezek az emberek előbb-utóbb torzult személyiségekké és potenciális áldozatokká váltak.
Holocaust-túlélők követelése Izrael ellen
1944 vége felé Őze Gyulát és feleségét, Reginát a szentesi gettóból egy ausztriai munkatáborba deportálták. Regina, aki szintén nem volt már fiatal, prominens ortodox és cionista gyökerekkel rendelkezett. Lányukat, Keszt Annát, orvos … Tovább »
„Sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok”
Mezei Andrással beszélget Várnai Pál
Mezei András költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, egyesületek és társaságok megteremtője, közéleti személyiség.
– 1966-ban jelent meg regényed, a Csodatévő. Beszédes cím, hiszen a holocaust … Tovább »
Zsidó út és szellem
(Zsidó szellem ma. Intetjük, Múlt és Jövő, 1999, 248 oldal, 1450 forint; A zsidóság útja, Múlt és Jövő, 2000, 463 oldal, 2400 forint)
A Zsidó szellem ma című interjúkötetben Kőbányai János beszélget egy sor zsidó filozófussal, költővel, … Tovább »