Az NDK és a palesztin terrorizmus

Rabbi Simon azt mondja: A szőlőfürtről még a szombatévben is leveheti a száraz levelet.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

Lehetett volna bokszbajnok, színész, filozófus, mintagazda, tengerész, kereskedő, egyetemi tanár, fakír, testőr, csillagász, borszakértő, legionárius, csempész, missziós pap, futballtréner és még sok minden. 

Charles Fenyvesi hat szellemet idéz meg könyvében.

Tudósítás a Mazsihisz május 22-i közgyűléséről.

A közgyűlés – a szokásos bevezető rítusok: létszámellenőrzés, napirend elfogadása, nyitóima után – Heisler András beszámolójával kezdődött. A Mazsihisz elnöke haladó szellemben Power Point-os ábrákkal illusztrálta … Tovább »

Múltfeldolgozás Palotai Boris két női holokauszt-regényében

Teveszőr és bárány szőrének keveréke, ha a zöme teveszőr megengedett, ha a zöme bárány szőre, tiltott. Fele-fele arányban tiltott. Ugyanez érvényes a len és a kender keverékére.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó … Tovább »

Szokás Széder estén egy széket üresen hagyni Illés prófétának. “Az üres szék mindig emlékeztet a hiányra, és arra indít, hogy kérdéseket tegyünk fel. Sok üres szék van, átvitt értelemben az ember életében, s én mindig erre gondolok, amikor vidéken járok Magyarországon, ahol nem is olyan rég pezsgő zsidó élet volt. Gyakorlatilag nem volt olyan vidéki város, falu vagy település, és Budapestnek sem volt olyan kerülete, ahol ne lett volna pezsgő zsidó élet” – hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mai beszédében a szabadtéri állandó kiállítás megnyitóján. “Ebből a zsidó életből, különösen vidéken, nagyon sok helyett nem maradt más, mint egy üres szék, egy üres zsinagóga.”

Mogyorós Judittal beszélget Várnai Pál

Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.

Rozsban a fogó címmel adta ki ismét az Európa Könyvkiadó J. D. Salinger Zabhegyezőjét. Barna Imre mai hangzatot kívánt adni a Catcher in the Rye 1951-ben napvilágot látott szövegének.

Ajelet Saked izraeli igazságügy-miniszter az izraeli törvények kiterjesztését tervezi a Ciszjordániában létrehozott zsidó telepekre – jelentette a Háárec című újság honlapja hétfőn.

A telepeseket támogató jobboldali Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párthoz tartozó politikusnő … Tovább »

Egy nappal azután, hogy Marilyn Wenniget meginterjúvolták a kettes csatorna éjszakai show-jában, megkérdezte szüleit, hogy tetszett nekik a műsor. „Jól meghíztál,” mondták. 

Ez a komoly úr, aki oly igen elgondolkodva áll a Jad Vasémben, az elpusztított zsidó közösségek emlékműve előtt, nem más, mint Heinz-Christian Strache, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke.

A kép aktualitását az adja, hogy vasárnap az FPÖ nagyarányú … Tovább »

“Mennyi hely kell a munkához a szőlőtő körül?  Minden oldalon hat tenyér. Rabbi Ákivá szerint három.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

Maleczki Yakov 2003-ban volt bár micvó a Dessewffy utcai zsinagógában. 2004 és 2009 között az Ojhel Menáchem Vityepszk nevű hászid közösségben, a jeruzsálemi Meá Seárim negyedben élt. 2009 óta foglalkozik a jiddis nyelv tanításával. 2010 óta az ELTE asszirológia szakos hallgatója.

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Hiány – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont kiállítása a Metró Galériában 2016. április 18. – június 19.

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?