A helyszínelő csütörtök délután a Nyári Zsidó Fesztivál keretében szcenírozott irodalmi beszélgetésre indult a Bajcsy Zsilinszky úti Alexandra Könyvesházba. Örömmel kelt útra, mert, nem tagadja, hozzá két különöst közelálló férfiút készült meghallgatni: Vári György látta vendégül Bán Zoltán Andrást a könyvpalota felső szintjén húzódó Irodalmi Kávézóban.

Miniszterelnökünk felégette volt minisztériumát, programjainak zömét, úgy forog jobbra-balra, hogy az is szédül, aki nézi. A tempó gyorsulását látva a charta felszámolása hamarabb bekövetkezhet, mint ameddig összegründolása tartott. 

Vajon igaz-e az a (rosszmájú? megkeseredett?) állítás, miszerint minden kritikus, függetlenül a művészeti ágról, éppen az alkotói tehetség híján válik szigorú ítésszé, morfondíroztam, miközben az Alexandra könyvesbolt Károly körúti kávézója felé tartottam Bán Zoltán András Hölgyszonáta című könyvének bemutatójára. És mi van a kritikusból lett írókkal?

Oroszország nem tűri, hogy a szomszédban demokratikus átalakulás zajlik. Kínában virágzik a kapitalista kommunizmus. Pakisztánban tíz éve katonai diktatúra van hatalmon. Afrikában reneszánszát éli a diktatúra. Fukuyama szerint mégis győzött a liberális demokrácia.

Fejlett demokráciákban a tanúk padjára sem ültethetik a titoksértő újságírókat – állítja Haraszti Miklós, a bécsi székhelyű Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-biztosa (63 éves), akinek figyelmét a Magyarországin kívül 55 másik ország médiája köti le.
 

Mivel a nyugati államok elismerték a zsidók államát, a nyugati közvélemény lassanként kettős képet alakított ki a zsidókról. Egyfelől van az elfogadott zsidó, de mögötte ott maradt a zsidók többségét jelentő szörnyű zsidó is.

Elérkeztünk a XXI. század első évtizedének a végére, amikor immár idős emberek adnak számot arról, hogyan élték át gyerekként a holokausztot.

Jó, ha emlékszünk a KGB-s paranoiára meg a Brezsnyev-doktrínára, de azért ne tévesszük szem elől, hogy 1956-tal és 1968-cal ellentétben ma a helyzet csak kilátástalan, nem reménytelen. A jó hír az, hogy a moszkvai fenyegetés épp ellentétes hatást váltott ki: létrejöhet egy új, Moszkvával szembeni “Varsói Szerződés”.

“Ennek az embernek el kell tűnnie a parlamentből és a politika színteréről.” Az ilyen megnyilatkozás “ad bátorítást a szélsőségeseknek”. “Ezt az embert… nagyon jól ismerem, hiszen több évig volt az egyházi államtitkárságnak a vezetője, így szinte napi kapcsolatban voltunk vele

Észtországban letagadhatatlan etnikai dimenziója is van az acsarkodásnak: az észt nemzetiségűek nagy- és dédapái jórészt a Waffen-SS, míg a lakosság közel egyharmadát kitevő orosz ajkúak felmenői inkább a Vörös Hadsereg kötelékében harcoltak annak idején – persze ellenpéldák és kivételek is bőven akadtak mindkét oldalon.

“Képzeljük el: elől a felhőoszlop, nyomában a fölfegyverzett zsidó nép,
amint  megérkezik a Sás-tenger partjára. Az emberek fáradtak,
legszívesebben lepihennének, ám távolról vad csatakiáltás hallik, a
közeledő egyiptomiak serege, élükön a fáraóval, az Ámon-Rével
egylényegű istenfiúval. Még egy kis idő, s a két sereg farkasszemet néz
egymással.”

A zsidók és keresztények közötti távolság oka a keresztények által „újszövetségi Szentírás”-nak nevezett görög nyelvű iratcsomó, melyet csak a keresztények ismernek el hiteles isteni kinyilatkoztatásnak a Messiásról, Isten Fiáról, a második Isteni személyről, Jézus Krisztusról.
 
 

Július elején a belzi haszidok bejelentették, hogy híveik ezentúl használhatják az Internetet. (Belz – Gur után – a második legnagyobb haszid közösség Izraelben.) Ez komoly fordulat, hiszen a többi ultra-ortodox csoport még nem oldotta fel a tilalmat, náluk az Internet még mindig tiltott gyümölcs.

Dr. Szabó Máté ombudsman egy állampolgár kérdésére válaszolva kifejtette, hogy nyilvános a holokauszt túlélőinek anyagi támogatásáról szóló, a Kormány és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) között létrejött szerződés.

Manapság,  a magyarországi nemzeti ünnepeken és a hétköznapi sajtóban, egyes tévéműsorokban ismét szalonképessé vált a nyílt antiszemitizmus, nyilvánosan lehet egy szimbolikus, kapedlit viselő bábút felakasztani, majd meggyújtani (2008. márc. 15. Budapest, Blaha Lujza tér), új tömegmozgalmak szónokai (Jobbik, Magyar Gárda, M. Önvédelmi Mozgalom) zsidó- és cigányellenes szónoklatokkal igyekeznek híveket szerezni.

A mai zsidó népiség és vallás összefüggéseiről komoly vita bontakozott ki az Élet és Irodalom, illetve a www.zsido.com hasábjain. A különféle álláspontokat erőteljesen színezte a szerzők világnézeti elkötelezettsége, hozzáállása. Novák Attila írására Köves Slomó, a Chabad-EMIH rabbija reagált, majd erre viszontválaszolt „Montefiore” és ismét Novák Attila. A vita lényege akörül forog, hogy a zsidóság mennyiben azonos magával a vallással, illetve milyen egyéb tartalmai vannak, lehetnek. Az alábbiakban csokorba gyűjtve, időrendben közöljük a vita dokumentumait.
 

Torz, beteg homoszexuálisok, alattomos sánták, altesti lény nők, a magyarság életerejét elszívó feminin szlávság, náci lényegű németek, fasizmusra hajlamos zsidók. Márai Sándornak mindenkihez volt nem is egy rossz szava. 

Torz, beteg homoszexuálisok, alattomos sánták, altesti lény nők, a magyarság életerejét elszívó feminin szlávság, náci lényegű németek, fasizmusra hajlamos zsidók. Márai Sándornak mindenkihez volt nem is egy rossz szava. 

A hétvégén újabb előre tervezett utcai csata lesz, ezúttal a meleg-felvonulás ellen támadnak a kuruc forradalmárok által vezetett hadak. Legalábbis látszólag, mert valójában az egyébként is gyengélkedő demokrácia seggébe rúgnak hatalmasat, és teszik mindezt az ország többségének csendes támogatásával.

Tamás Gáspár Miklós (1948) filozófus, publicista, a hazai szellemi élet sajátos alakja, aki hosszú ideig az SZDSZ-ben politikai pályát is magáénak mondhatott, ám ideológia-politikai útkeresése és a magyar valóság változása továbblendítette ennél. Újabban a magyar baloldali rendszerkritika egyik kimagasló képviselőjévé vált, ezért is beszélgettünk vele az úgynevezett antiglobalizációs mozgalmak krédójáról.