Heisler András válaszcikke Bodnár Dániel írására.

Január 18-án, a budapesti gettó felszabadulása 70. évfordulóján a Vörös Hadsereg (sic!) Alexandrov Együttes Kórusa lép fel a Dohány utcai zsinagógában a Budapesti Zsidó Hitközség szervezésében, a Roszatom szponzorációja mellett. A magyar szónokok mellett ünnepi beszédet mond … Tovább »

Feltehetően a végéhez közeledik az a Schwezoff Dávid személyéhez köthető (de korántsem csak róla szóló) abszurd dráma, 

01/08 Cs | 19:00 Hatágú szivárvány az Aurórában / “I am no abomination – A Gay Response to Homophobia and Jewish Law” – Amichai Lau-Lavie & Sandi Simcha DuBowski Budapesten
Nem vagyok „utálatos”: egy meleg férfi válasza a zsidó vallási homofóbiára
Interaktiv előadás … Tovább »

Az 1919 és 1944 közötti Horthy-kultusz a magyar történelem egyik válságperiódusának terméke: a jelenség az 1918 és 1920 között történtek (háborús vereség, Tanácsköztársaság, román megszállás, Trianon) következményeként értelmezhető. A magyar társadalom meghatározott csoportjai … Tovább »

Két vezető amerikai lap, a New York Times és a New Yorker is a 2014-es év legfigyelemreméltóbb, illetve legviccesebb komolyzenei előadásai közé választotta a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) koncertjeit. A zenekart a hazai közönség idén utoljára két Titokkoncerten hallhatja … Tovább »

A Szombat 2014 márciusi számában jelent meg Tamás Gáspár Miklós Már megint magyarzsidómagyar című írása. Galántai László erre írott, alább közölt reflexiója a Pilpul.net weboldalon jelent meg, kiváltva a megbírált szerző válaszát, majd a Pilpul.net szerkesztőinek kommentárját.
Jelen … Tovább »

Bíró-Balogh Tamás legutóbb megjelent, Kosztolányi Dezső életrajzának nem túl fényes fejezeteivel foglalkozó könyve, a Mint aki a sínek közé esett című kötet nem kevés meghökkentést kiváltó írásaival, leleplezéseivel is felhívja magára a figyelmet. A Kosztolányi-életrajz hiányzó darabjairól, Kosztolányi antiszemitizmusáról, s a Radnóti Miklós-hagyaték sorsáról is beszélgetett a Prae.hu a könyv szerzőjével.     

Puccsal, kamarillapolitikával, taktikai manőverekkel nem lehet demokráciát csinálni. A hitközségi rendszerváltás kísérletének legföljebb is felemás sikeréből ezt a tanulságot vonhatjuk le. Továbbá azt, hogy a legpótolhatatlanabbnak látszó ember sem az. A masszív kereslet ki fogja termelni az utánpótlást.

 Emléktáblát avattak a Külügyi és Külgazdasági Intézetnek (KKI) helyet adó gellérthegyi épület egykori tulajdonosára, az Auschwitzba elhurcolt Vida Jenőre emlékezve.

A KKI székhelyén, a Bérc utcai villában Schőberl Márton, az intézmény főigazgatója beszédében kiemelte: … Tovább »

Kiállított Múlt – Befogadó Jelen?

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

1989-ben nemcsak az emlékezet szabadult fel, hanem az ellenséges érzület is.

Az államszocializmussal szembeni egyszerűsítő vélemények közös hibája, hogy mindazt, ami 1989 előtt volt, szokás rossznak tartani, és ami ellen az 1945 utáni politika fellépett, azt utólag sokan hajlamosak … Tovább »

Palesztinnak született az egyik Hamász-alapító fiaként, Izraelnek kémkedett, most pedig keresztényként él az Egyesült Államokban. Moszab Hasszán Juszef nem mindennapi életútjáról nemrég film készült (a Zöld herceg – A Hamász fia a csütörtökön kezdődött izraeli filmhét … Tovább »

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

Kovács Mónikával a Holokauszt oktatásáról beszélget Gadó János

A nemzetállami alaptörvény megszövegezése jelzi, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök már az előre hozott választásokra készül Izraelben – állította a Háárec című napilap hétfői számában Joszi Verter politikai elemző.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó.  Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.

Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.