A nagy vízválasztón innen és túl Amikor a világ minden tájáról érkező zsidó írók össze­gyűltek az öböl városában, San Francisco-ban, többet tudtak meg mindarról, … Tovább »

Hírvilág

EXODUS HÁROM ORSZÁGBÓL
Az utóbbi hónapokban hetven zsidó vándorolt ki Irakból, s telepedtek le Angliában és Hollandiában – adta hí­rül az Izrael Televízió. Ugyancsak in­nen tudhatták meg a nézők, hogy az Öböl-háború után nyolcvan zsidónak – akik katonatiszteket, … Tovább »

A Jeruzsálem-díj átvételekor mondott beszéd*
Némileg előrelátható módon, a legnyilvánvalóbbal kell kezdenem: nagy megtisztel­tetés számomra egy olyan díj átvétele, amely nem csupán irodal­mi kitüntetés, hanem egyúttal tisztel­gés azon értelmiségiek előtt, akik az egyén szabadságáért … Tovább »

Kunszabó Ferenc, a szélsőjobboldali Hunnia folyóirat főszer­kesztője (mely egyebek közt a holocaustot tagadó írásaival hí­resült el akkor, amikor az ilyesmire még odafigyeltek) bepe­relte a fővárosi ügyészséget, a B’nai B’rith zsidó szervezetet és Gadó Györgyöt. 15 millió forint … Tovább »

Harácsolás és elhallgatás

Miközben e hetekben Svájccal kapcso­latban Magyarországon a zsidóság java ré­szét (ha a közvetlenül érintett holocaust­-túlélőkhöz hozzátartozóikat is számoljuk) az ezerdolláros jóvátétel foglalkoztatja, nem lanyhul a kantonok országára nehe­zedő … Tovább »

Budapest, mindenemet neked adtam,

és most semmi se vagyok!

Ebéd és vacsora között csipegettél belőlem,

én voltam az, akit csak

úgy, mellesleg rágcsáltál,

a sósropid voltam!

Fennkölt szavakkal és fokhagymabűzös szavakkal

találkoztam hatalmas szádban,

Whitman … Tovább »

Zsidó kultúra Európában: szerepe és értéke a zsidó azonosságtudatban*

1.

Ahol és amikor ma zsidó kultúráról ejtünk szót, ott és akkor általában nem a hagyományos értelemben vett zsidóságra gondolunk. Zsidó kultúrá­ról a hétköznapok valóságában akkor­tól beszélünk, … Tovább »

Filmről, színházról, olvasmányaimról

Sokunk dilemmája: szóljunk-e, mikor és hogyan a magyar közéletben hol lappangó, hol fellobbanó, statisztikailag nyilván nem meghatározó mértékű, de tagadhatatlanul létező antiszemitizmus­ról? Valahányszor belém hasít, felzaklat a szélsőjobbról … Tovább »

Törvényszegés után pályázat?

A magyarországi zsidóság háború utáni legnagyobb beruházásáról van szó. Az állam az Abonyi utcai egykori hitközségi gimnázium negyvenöt évvel ezelőtt el­vett épületéért egymilliárd-hatszázhatmillió forint kártérítést ad, abból első … Tovább »

Háború és/vagy béke

Januári számunkban egy orto­dox, egy konzervatív és egy re­formzsidó szerző írásával próbál­tuk a három irányzat vallási ál­láspontját illusztrálni – elsősor­ban a hagyományhoz való viszo­nyukkal kapcsolatban. Az aláb­biakban politikai küzdelmeikről … Tovább »

Regényrészlet

És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jóked­vükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »

Aharon Barak, Izrael Állam egy éve hivatalban lévő leg­felsőbb bírája politikai csaták kereszttüzében áll. A polgári jogok kiterjesztése, a végrehajtói hatalom meg­nyirbálása, a törvények bírói kontrollja tiszteletet ébreszt a jogállam híveiben, viszont irritálja a törvényhozást … Tovább »

December 1.

Mégiscsak lesz karácsonyfa. Eldön­töttem, punktum.

Na jó, az igazság az, hogy ebben a döntésben négyéves kemény, megfe­szített előkészítő munka lakozik. Dani születése óta ugyanis szisztematikusan oltom Laciba, hogy ha a gyerek megnő, nincs jogunk elvenni tőle … Tovább »

zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettő­zött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mö­gül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan te­kintetével nézve – … Tovább »

Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.

„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverek­ből, amit te … Tovább »

Ezt a feladatkört 1995-ben hozta létre a lengyel kormány, tudatára ébredve, milyen hátrányokkal jár számára nemzetközi téren a két nép viszonyában fennálló és számos forrásból táplálkozó feszültség.

E gócok közül néhány: az auschwitzi karmelita kolostor és az ennek … Tovább »

1.

Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt ír­ja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsa­pása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan né­metek vagy franciák, mint az igazi néme­tek és franciák, addig az értelmiségi zsi­dók … Tovább »

„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimilá­ció – valószínűleg nem gondolkodha­tunk anélkül, … Tovább »

Az Anna Frank iskola építési tervének pályáztatása

Nagyon sokan vettük örömmel a hírt, hogy a kormány az 1950-ben államosí­tott Zsidó Gimnázium épületének kár­pótlásaként egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió forintot juttat a hitközségnek. Ebből az összegből már telhet … Tovább »

Az alábbi írás szerzője Ungvárról az USÁ-ba elszármazott magyar-zsidó szülők gyermeke. Há­rom évtizeden át végzett közösség­építő munkát a Union of Orthodox Congregations kötelékében, majd a Yeshiva University oktatója volt. Pályája izgalmas epizódja, amikor a híres íróval … Tovább »