Scheiber Sándor magyar zsidó sajtóbibliográfiája elé

Vannak tudósok, akiknek életműve évekkel, évtizedekkel haláluk után is gyarapodik. Korábban megjelent munkáik újabb kiadásai, idegen nyelvű fordításai, elszórtan megjelent írásaik gyűjteményei mellett gyarapodik kéziratban … Tovább »

Kerekasztal-beszélgetés a kóser élelmiszer gyártásról és kereskedelemről

Miután a magyarországi kóser ellátás nem mondható hiánytalannak, a Szombat szerkesztősége úgy látta, itt az ideje a siránkozás helyett valamiféle megoldást találni. Tudtuk, hogy sokan sokfélével próbálkoztak … Tovább »

(George Garai: The Policy towards the Jews, Zionism and Israel of the Hungarian Communist Party 1945-1953 (PhD 1979 London School of Economics and Political Science) Boston-Spa-Wetherby 1979. 250 p.)

George Garai (Garai György) többszáz oldalas disszertációja 1979-ben íródott s csak az utóbbi … Tovább »

Születése nyolcvanötödik évfordulójára emlékeztet ez az írás, de nem tudom megmondani, a zeneszerzőt, az írót, kell inkább fölemlegetni, vagy a grafikust dicsérni, mert mindhármat együtt: egész életművét kellene emlékezetünkben tartani.

Polihisztori hajlamok, szívós élni … Tovább »

Cseng az ébresztőóra. Hajnali negyedhat van. Ekkor kelek, de ha véletlenül az óra „elfelejt” csengetni, akkor is a megszokott időben ébredek. Jól esne még egy kicsit szenderegni, de az így elvesztegetett időt nappal nem tudom behozni. Már rég megtapasztaltam: az idő mindenható úr … Tovább »

 Konrád György esszéi

In medias res: Nem nyomhatom el örömömet, amikor kedvenc írómat ünnepelhetem, akinek Szelényi Ivánnal közösen írt műve, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz egyik szociológiai alapélményemmé vált, s akinek zsidósága külön is példaértékű számomra.

Mégis, … Tovább »

Bárdos Pál interjúja Konrád Györggyel

Írókat faggatok a családdal kapcsolatos gondolataikról, írók a családban és gyarló magyarsággal fogalmazva a család az íróban. Te hogy kerültél föltehetően kakukktojásnak a családodba? Másfelől, a családod, fölmenők, élettársak, … Tovább »

Tízéves voltam, amikor elhurcoltak Auschwitzba, de túléltem a Holocaustot. A Vörös Hadsereg szabadított fel és néhány hónapot egy orosz „felszabadítási táborban” töltöttem. Később arra a következtetésre jutottam, hogy szinte semmi különbséget nem tapasztaltam azok viselkedése … Tovább »

Könyvespolc

(Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei. Európa, 1992. Fordította Braun Róbert, Seres Iván, Erős Ferenc, Berényi Gábor, 658 oldal, 500 Ft.)

Alapkönyvet tarthat kezében az olvasó, amelyhez a pártállam idején nem juthatott hozzá, és amelynek ismerete nélkül kevésbé … Tovább »

A Parlament 1993. február 2-i ülésén az interpellációk és a kormányhoz intézett kérdések során GADÓ GYÖRGY, mint már korábban több ízben, az állami élet legmagasabb fórumán hozta nyilvánosságra az adott időszak antiszemita jelenségeit, és követelte az arra illetékesek … Tovább »

Kárpátalján történt eset, csupán a neveket változtattam meg.

Ezúttal megint kibuggyant a Malom utcai zsidók városszerte ismert vitatkozó kedve, méghozzá köznapi ügyben: Kluge Gréti akit később csak Fräulein néven emlegettek ideköltözése ürügyén. Az egyik tábor, a hangadóbb, … Tovább »

Riadót fújtak a cionizmus jelentkezésekor…

Helyszín: Budapest, dátum: 1945. június. Az „előjáték” március végi keletű. Jó két hónapja csupán, hogy kinyíltak a pesti gettó kapui, a hadműveletek még az ország területén folytak, amikor március 25-én napvilágot látott … Tovább »

A kabátjukon egy olajfalevél, a békegalamb és egy felirat: „Izraeli-palesztin békeküldöttség”. Így érkezett a múlt hónap egy vasárnapján a mauthauseni volt náci koncentrációs táborba 15 izraeli és 15 palesztin hetedikes és nyolcadikos gimnazista. Az izraeliek többnyire Jeruzsálemben … Tovább »

Az utóbbi időben több európai országban, jobbára az idegengyűlölet következményeként, zsidóellenes atrocitásokra került sor.

Amint a sajtó, tévé, rádió tudtul adta, Rómában is hasonló jelenségeknek lehettünk szemtanúi. Az „afrikai negyedben”, vagyis Róma külvárosában, … Tovább »

(Előzetes közlemény)

Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport a közeljövőben jelenteti meg az ismert történész, Haraszti György: Magyar zsidó levéltári repertórium című könyvét (Hungária Judaica, 2. kötet). A vaskos mű elsőként ad kimerítő’ tájékoztatást a magyarországi levéltárak … Tovább »

Dr. Arje Kaddar közel 30 éve szerkeszti magyar nyelven Haifán az Izraeli Szemlét. Lapját elsősorban Izraelben, de a világ minden táján olvassák. Arje-t, vagy ahogy régen hívták, Pált mutatom be az alábbiakban.

Hogyan és mikor kezdődött kapcsolata a cionizmussal és a sajtóval?

-17 … Tovább »

Régészeti ismerkedés Ekronnal

1992 nyarán részt vettünk Izrael, sőt talán az egész Közel-Kelet egyik legjelentősebb bibliai kori ásatásán. Magyar régészhallgató számára különösen ritka alkalom, hogy nemcsak meglátogathat közel-keleti ásatásokat, hanem részt vehet a munkában … Tovább »

1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »

Interjú Donáth László evangélikus lelkésszel

A 60 ezer ember elnémult. A szónok is hallgatott. Béklyóba verte a meghatottság. Majd tekintete végigsiklott a tömegen. Kinek egy szál szegfű, rózsa, kinek gerbera volt a kezében. „Hitünket próbálják megtörni… jog és igazságosság…”, … Tovább »

Jemen: az utolsó 900

Az ország zsidóinak tízezrei tértek vissza őseik földjére Izrael Állam megalapítása után. Ismeretesek az elmaradottságukkal kapcsolatos akkori történetek, többek között: repülőgépre szállva azt hitték, hogy a Messiás jött el értük. Utódjaik ma Izraelben … Tovább »