Összesen 855 találat (141 - 160) : György István.
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 2021. július 14. és augusztus 17. között Szemtanúk címmel kiállítást rendezett a ferencvárosi 2B Galériában. A Ráday utca 47. szám alatt működő kortárs művészeti galériát a 2B testvérek, azaz Böröcz László és András alapították. … Tovább »
1952 szeptemberében meglepő helyről kapott segítségkérő-levelet Stöckler Lajos (1897-1960), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke. Ennek feladója nem volt más, mint az egykori testőr altábornagy Lázár Károly (1890-1968) felesége. … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
Az Újlipótvárosban csak egyszer „laktam”: két hónapot töltöttem egy Tátra utcai védett házban – hogy ott a zsidók mennyire voltak védettek, azt éppen Richter Gedeon története mutatja –, negyvenedmagammal egy kétszobás lakásban, kényelemben a zongora alatt.
Gyalog, … Tovább »
Éljük át újra! szlogennel idén öt helyszínen rendezik a Zsidó Kulturális Fesztivált augusztus 22. és 30. között Budapesten.
Öt helyszínen több mint húsz programot kínál a fesztivál, idén új helyszín a Rumbach utcai zsinagóga – mondta el Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Minden ceremoniális reprezentációnak megvan a maga jól érthető politikai nyelvezete.[1]
A győztes római császárok a hagyományos és kötelező ikonográfia szerint megkoreografált triumphus során keltették életre világraszóló győzelmüket s „mutatták fel” a nagyközösség … Tovább »
Berettyóújfalun átadták a felújított zsinagógát. A beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 495 millió forint európai uniós forrásból és 275 millió állami támogatásból valósult meg.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a zsidó-keresztény … Tovább »
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
Sávuot, a Tóraadás ünnepe különleges esemény a Bálint Házban, amikor az odalátogatók az egész éjszakát izgalmas témák átbeszélgetésével töltik. Idén még virtuálisan, de ismét különleges programmal készülnek a Jobbulást! című est szervezői.
Mára a “Jobbulást!” … Tovább »
1921. január 6-án Avarffy Elek[1] képviselő tollából cikk jelent meg a Nemzeti Újságban „Néhány szó a galíciaiakról és egy kis statisztika” címmel.
Az írás felelevenítette a pár év előtti vádat, miszerint a magyar zsidóság nem teljesítette háborús kötelességét. … Tovább »
A Mazsihisz taghitközségei is tiltakoznak a Szövetség vezetőségét és rabbijait ért támadások, a szervezetet megosztani kívánó törekvésekkel szemben.
“Alulírottak, mint a magyarországi zsidóságot legnagyobb létszámban képviselő Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége … Tovább »
Krassó Sándor, egykori pécsi zsidó cserkész visszaemlékezése.
Az emlékezethez, mint egy mozaikképhez a kisebb és nagyobb kődarabok, mindannyiunk története hozzájárul, ha a legkisebb színes üveg vagy kavics hiányzik a kép nem teljes, nem komplex egész. A magyar zsidó cserkészet … Tovább »
Elöljáróban szeretném tisztázni azt, hogy mit értek cionizmuson általában, hiszen csak így lehet megfogalmazni azt, mi az, amiben a magyar állambiztonság, illetve a különféle pártszervek használata eltért attól, amit ma valamennyire is normatívnak tekinthetünk. A cionizmus tulajdonképpen … Tovább »
Elszakadó és újranövő gyökerekről beszélgettünk José Andrés Lacko fényképésszel.
Hány identitásod van?
Ötöt hordok a hátizsákomban, egyet sem tagadok meg. Argentin vagyok, mert ott születtem, ott jártam iskolába, és spanyol az anyanyelvem. Perui vagyok mert szép éveket … Tovább »
Novák Attila történész Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per című kötetének online bemutatóját, e hét csütörtökön 17.00-kor tartják. A kötet a Rákosi-korszak egyik utolsó politikai perét, az 1953-as budapesti cionista pert elemzi és mutatja be.
Novák … Tovább »
“Egy terület ideális esetben úgy is „visszatérhet”, hogy miközben marad a mostani országában, lelkileg-gazdaságilag- kulturálisan és egyéb módokon ezer szállal kötődik az anyaországhoz.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar … Tovább »
“…a 2004-es EU csatlakozás talán segített egy kicsit. De ott volt ugyanabban az évben a kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazás, ami kicsit sem segített. Aztán ott volt a 2007-es csatlakozás a schengeni-övezethez, amikor Felvidék, Erdély és Magyarország közt … Tovább »
“A józan ember számára nem az volt – máig sem az – a kérdés, hogy vajon a Szentistváni Magyarország határait szenteknek kellett volna-e tekinteni. Hanem úgy gondolták, hogy a függetlenedni kívánó nemzetiségieknek el kell ismerni a jogát a függetlenségre, az anyanemzetükhöz való … Tovább »
A felvidéki járási székhelyen, Léván, egykor jól szervezett, virágzó zsidó közösség működött. Ma a leszármazottak közül csak néhány ember él a városban, a zsidó hitközség 1968 után megszűnt.
Novák Margaréta történész-régész a Barsi Múzeum nyugalmazott munkatársa … Tovább »