„Jönnek ide a zsidauk, Izraelbül meg mindenhunnan, oszt megbíznak embereket a falubúl, hogy azok tartsanak rendet. Itt lesz mingyán a határba, a Szamos fele vivő úton. Szép a temető, gonduzva van. Nincs ott meggy ültetve…  Sok vót itt a zsidau. Két temető is van. Minden zsidóul van a sírokra írva…”
 

A Legfelsőbb Bíróság kedden visszautasította a Magyar Gárda Egyesület felülvizsgálati kérelmét, és helyben hagyta a szervezet feloszlatását jogerőre emelő nyári ítéletet. Ezzel a gárda az összes lehetséges magyarországi jogi fórumot kimerített önmaga feltámasztására. Vona gábor Jobbik-elnök szerint most Strasbourg következik.
 

Buda, zsidók

Ablonczy Balázs: Csendes árnyak – Zsidóság a Hegyvidéken
A jámbor baloldali azt gondolhatná, hogy egy ilyen, eredendően konzervatív kerületben élhetetlen a lég, a villamoson kikapkodják az ember kezéből a 168 Órát és az ún. nemzeti (jelentsen is ez akármit) könyvesboltok … Tovább »

Első látásra nem ütközik különösebb nehézségekbe… Legalábbis abban az értelemben, hogy mely kérdésre felel A zsidó lélek c. esszé. A szöveg abból az ellentmondásból vázolja s határolja is élesen a lehetséges válaszok horizontját, amely a zsidóság politikai emancipációja utáni időszakban az asszimilációs készség és a lényegi befogadottság hiánya között képződött meg.

A híres zsidó vallásfilozófus Mojszesz Maimonidész (azaz rabbi Móse ben Maimon, röviden Rambam) végezte el a zsidó jog összefoglalását.
 

Különleges filatéliai csemegét bocsátott ki a Magyar Posta a magyar–izraeli kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulójára.
 

Izraeli szívspecialisták mentették meg annak a 85 éves férfinak az életét, aki 64 éven keresztül nem mert orvoshoz menni – mert azt hitte, mindegyikük olyan, mint Robert Mengele, aki rajta is kísérletezett az auschwitzi haláltáborban.

“A parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának fideszes elnöke kifejezte abbéli bizakodását, hogy a Nobel-békedíjas író rövid ittléte alatt meglátja Magyarország igazi arcát, amit nem torzít gyűlölet, még ha nem is tud mindig mosolyogni. Balog Zoltán a szélsőséges eszmék terjedésével kapcsolatosan társadalmi önvizsgálatot sürgetett annak érdekében, hogy az egykori nemzetiszocialisták ne találhassanak követőkre. 

Balog Zoltán az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi Bizottság elnökének (Fidesz) beszédét közöljük, mely elhangzott 2009. december 9-én a Parlamentben, Elie Wiesel tiszteletére rendezett konferencián.
 

Zsidók és szamaritánusok évezredeken át vitatkoztak azon, hogy a szamáriaiak mennyire tekinthetők zsidónak. Most a genetika úgy tűnik, eldöntötte a kérdést. A ma élő pár száz szamaritánus férfiágon kohanita, tehát a legelőkelőbb zsidó papi réteghez tartozik genetikailag, női ágon viszont nem zsidókról van szó.

A Nobel-békedíjas zsidó író szerdán, illetve csütörtökön részt vesz a Magyar-zsidó együttélés című konferencián, találkozik a köztársasági és a miniszterelnökkel, majd a Hetek Közéleti Klub vendége lesz – derült ki egy, a Parlamentben tartott hétfői sajtótájékoztatón.
 

Az Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetház alapítása az 1870-es években lehetett. A Városmajor utca megnövekedett forgalma és zaja miatt nem a legideálisabb ez a korábban világvégi hely. De aki a kertet egyszer is látta, az nem felejti el: egy kis Édenkert a zúgó város közepén, sokan … Tovább »

Temetés

A dombtetőn a temetőt, adj odáig menni erőt,

               Orbán Ottó

Keserű, hogy minden rohad, ami itt van,

                          Orbán Ottó

ezek a próbálkozások, nem tudom, mire jók.

a koporsó is a … Tovább »

Az MVSZ tiszteletbeli elnöke azt mondta: soha senkit nem biztatott arra, hogy ne mondjon gyűlöletbeszédet a magyarság kártevői ellen.
 

A hatósági tilalom ellenére megpróbált bejutni a Gázai övezetbe.
 

Elie Wiesel 2016. július 2-án hunyt el. Néhány éve, magyarországi látogatása alkalmával közöltük egyik legszebb elbeszélését. Ezzel emlékezünk rá.

A Béke Nobel-díjas Elie Wiesel december 9-én érkezik Magyarországra. Látogatása alkalmából a Szombat A bolond Mose című elbeszélésének fordításával köszönti őt, mely életműve központi témájával, az emlékezéssel és az emlékeztetéssel foglalkozik. A bolond Mose kulcsfigurája végigkíséri Wiesel életművét, és számos írásában visszatér.

2006 májusában az izraeli Naharija városában előadás-sorozatot tartottak a zsidó kórházakban végzett orvosi kutatásokról a náci korszakban. A konferenciára meghívást kapott Varda Weiszkopf, a Yad Vashem intézet hallgatója is, aki meglepetéssel tapasztalta, hogy a konferencián egy szó sem esett a náci megszállás alatt Budapesten működő zsidó kórházakról…

„Nem akarom, hogy az én múltam bárkinek a jövőjévé váljon” – ez lehetne a mottója Elie Wiesel 1945 utáni életének.
 

Amikor a második világháborúban az emberek milliói bármit megtettek volna, hogy kikerüljenek Auschwitzból, a közeli német táborban raboskodó Denis Avey brit pilóta kíváncsiságból csempészte be magát a haláltáborba. A férfit az akkor látottak annyira megrázták, hogy a furcsa történetről egész mostanáig hallgatott.

Noha a léleknek így elsősorban hangja van, és biztos vagyok benne, hogy ennek a hangnak léteznek regiszterei, amelyeket csak bizonyos emberek hallanak (meg persze olyan árnyalatai is, melyeket nem hallhatunk, akkor sem, ha hallani véljük – amennyiben mégis, az a művészet csodája); noha folyamatosan üldöz ez a „zsidó hang”, talán éppen azért, mert egyszer üldözőbe vettem…