Összesen 131 találat (101 - 120) : Franz Kafka.
Gantner Brigitta Eszter
„Ősök keresése”1Martin Buber és a közép-európai zsidó értelmiség a századfordulón2
„Gyűlöltük a családot, a szülői házat. Egyedül álltunk és magányosak voltunk. Zsidó számlázásunk nyomásként, teherként, kötelezettségként nehezedett … Tovább »
Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után
Németországban is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürnbergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »
Moshe Idel
A zsidó messianizmus néhány modern visszhangja
A messiási eszmék mindig is sokarcú szerepet játszottak a zsidó kultúrában, nemzedékeken át fennmaradtak mind az elit köreiben, mind pedig a közemberek között. Elég csak futó pillantást vetnünk a huszadik század három … Tovább »
A zsidóság a tankönyvek tükrében
Előző számunkban közölt cikkünk második, befejező részében azt tekintjük át, miként mutatják be a zsidóságot, annak történetét a Csehországban és Szlovákiában kiadott tankönyvek.
Csehország
A németek kiverésétől a kommunizmus … Tovább »
Hetényi Zsuzsa
Az orosz-zsidó irodalom történetéről*
Az orosz-zsidó irodalom terminus első szava nem csupán földrajzi megjelölés vagy nyelvi meghatározás. A kötőjel azt fejezi ki, hogy az orosz-zsidó irodalom határjelenség, olyan kettős kötődésű művek együttese, amelyek … Tovább »
Robert Alter
Zsidók a szellemi életben*
Zsidók és nem zsidók a szellemi életben
Filoszemiták és antiszemiták egyaránt gyakran vélekednek úgy, hogy a szellemi élet egyes területein a zsidók száma lakossági arányukhoz viszonyítva aránytalanul magas. Ez tagadhatatlan statisztikai … Tovább »
A héber és zsidó címszavak a Világirodalmi lexikonban
A Világirodalmi lexikon ma a Föld legnagyobb irodalmi lexikona. Az Akadémiai Kiadónál jelent meg 1970-1996 között.
A tizenkilenc kötetben találunk arámi, görög(-zsidó), héber, izraeli, jiddis, zsidó stb. összefoglaló … Tovább »
A XXI. század zsidó kultúrája
Pillanatfelvételek egy konferenciáról
Stanley Waterman tanulmánya szolgál vitaalapul a rendezvény másfél tucat országból összesereglett résztvevőinek. A megnyitóban a haifai egyetem szociológiaprofesszora hangsúlyozza, örömteli esemény, … Tovább »
Pálfalvi Lajos
Zsidó témák a lengyel irodalomban* II.1945-1990
A Hangok a sötétben című regényt két, magyarul is olvasható Stryjkowski-regénnyel szokás együtt emlegetni. A kritika ezt, nem egészen indokoltan, ciklusként fogta fel és némileg, elsietve, el is nevezte galíciai … Tovább »
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál.
(Péld. 8. 10.)
A tavaly január elején megrendezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »
(Előzetes megjegyzés. – A kérdés, hogy zsidók lehetnek-e, legyenek-e konzervatívok, nem kérdés. A legfontosabb amerikai neokonzervatív folyóirat, a Commentary egyben az Amerikai Zsidó Bizottság hivatalos sajtószerve, az amerikai és brit neokonzervativizmus fő ideológusai kevés kivétellel … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
Néha belép a kávéházba, ahol dolgozom, egy idős, különös férfiú. Nehezen tudom eldönteni, hogy kicsoda és milyen ember. Végső soron jó megjelenésű, noha csak középtermetű és meglehetősen kövér, arca ráncos, örökkön borostás egy kissé, amúgy öregemberesen, de elegáns, … Tovább »
FIATALOK UTAZÁSI LÁZA
A világ körüli útra induló tizen-huszonévesek látványa megszokott jelenség mindenütt a fejlett világban. Ám az izraeli fiatalokon az utóbbi időben valóságos utazási düh lett úrrá. Ebben motiválja őket a hosszú katonai szolgálat utáni kitörési vágy, … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Egyenlőség, 1895. április 19.
Istentisztelet utczán és udvaron
Az út az új templomhoz egy iskolán keresztül vezet, melyre még csak a telek és az építési terv van meg. A programm tudvalevőleg ez: A pesti izraelita hitközség fölépíti elébb 3-emeletes iskoláját a Kertész … Tovább »
Götz Eszter: Konfliktusok nélkül?
Nógrádi Gábor: A megalázás és a megaláztatás regénye
Törésvonalak
Kállai R. Gábor: Az utolsó jelentés
Rónai Ádám István: Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Judith Stora-Sándor: Valódi kudarcból hamis … Tovább »
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »
Lődi Tamásnak
E CÍMET OLVASVA BIZONYARA SOKAKBAN fogalmazódik meg a kérdés: van-e objektív alapja két, jelrendszerében gyökeresen különböző művészeti ág – az irodalom és a zene – tartalmi szempontok szerint történő összevetésének, bizonyos azonosnak vélt motívumok kimutatásának? … Tovább »
„Az átváltozás” és a zsidó humor
Egy zsidó azt kérdezi a másiktól:
Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják?
Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni.
Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó.
Azért, mert nem is Dávid … Tovább »