Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), lengyel-litván származású zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből az alábbi részlet származik, a Kalligram kiadónál jelent meg.

Elegük lett a palesztin propagandából

Az izraeli miniszterelnök beszéde az amerikai kongresszus két háta előtt, 2015 március 3-án. Teljes felvétel és angol nyelvű szöveg.

NETANYAHU: Thank you.

(APPLAUSE)

Thank you…

(APPLAUSE)

… Speaker of the House John Boehner, … Tovább »

A haláltábor felszabadításának 70 évfordulóján éles vita alakult ki arról, hogy ki szabadította fel  Auschwitzot. 

Az élesedő orosz-ukrán konfliktus, az egyre feszültebb nemzetközi politikai légkör beárnyékolta a tábor felszabadításának évfordulója alkalmából … Tovább »

A hivatalos franciaországi iszlám intézményrendszer szervezetlen és nem képes gátat vetni a radikalizmusnak.

Ezek a zsinagógák valaha a Közel-Kelet és Észak Afrika virágzó zsidó közösségeinek szellemi otthonai voltak; néhányuk eredete egészen az ókorig nyúlik vissza.

Izrael Állam 1948-as létrejötte és az 1967-es Hatnapos háború óta azonban a zsidó lakosság számaránya az üldöztetés … Tovább »

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

 – konferencia az ELTE új emlékművéről

Kétnapos konferenciát tartott az ELTE Bevésett nevek címmel. Az esemény a holokauszt- és második világháborús emlékmű pénteki fölavatása köré épült. Néhány előadásba André Goodfriend is belehallgatott. Tolmácsot nem kért.

„Nemzedékek … Tovább »

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Hetvenhét éves korában meghalt kedden Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész – tudatta a család az MTI-vel. A kiváló és érdemes művész otthonban, szerettei körében hunyt el, rövid, súlyos betegségben.

Aki megőrzi száját és nyelvét (az igaztalan beszédtől), megőrzi lelkét (lelkiismeretét) a megpróbáltatásoktól, így tanítja a Szentírás. Szavait még tovább viszi a hagyományos irodalom. Mondván: cselekedeteitek legyenek méltóak a szentséghez.

Az izraeli atomprogram történetét, a nukleáris fegyvereinek számát és típusát a mai napig homály fedi, legtöbbször csupán becslésekre és feltételezésekre lehet hagyatkozni. Azonban pár nappal ezelőtt nyilvánosságra hoztak néhány amerikai dokumentumot, amelyek betekintést nyújtanak – ha nem is konkrétan az izraeli atomprogramba – abba, hogy milyen komoly viták zajlottak a témáról a Nixon-adminisztrációban és igazából Nixonnak köszönhető, hogy végig „radar alatt” zajlott az izraeli nukleáris fegyverek kifejlesztése.

A világ leghatékonyabb rakétarendszere nem emberölésre szolgál, hanem arra, hogy a háborús állapotok helyett nyugodt mindennapokat teremtsen. Ez valószínűleg minden pénzt megér, és minden pénzt meg is adnak érte: az izraeli Vaskupola fejlesztése több százmillió dollárba került. A számlát az Egyesült Államok fizette – cserébe a fegyver technológiáját kapta.

A reggeli ébresztő a rózsaszín Samsung telefonról, apró léptek zaja – néha az ágyam felé vezetnek. Az instabil asztal, a fehér fal, a nyers színű padló, a reggeli és a délutáni napsütés. A fekete fenyőmagok az utcán, a rozmaringbokrok a suafati főút mellett. Szén-monoxid … Tovább »

A Herczeg család története[1]

Horváth József jelenleg az egyetlen pályázó a Mazsihisz és a BZSH – e sorok írásakor még betöltetlen – ügyvezető igazgatói posztjára.

Rajta kívül beadta még pályázatát dr. Grósz Andor (korábban a Honvéd kórház igazgató főorvosa), aki azonban a Szombatnak úgy nyilatkozott, … Tovább »

Schweitzer József kívánatosnak tartaná, ha Áder János államfőnek az auschwitzi Élet menete alkalmából elmondott beszéde a társadalom széles rétegeihez eljutna, “és ez a mai sehová sem vezető megosztottság megszűnnék”.

Nem szabad kollektív bűnösnek nevezni a magyar nemzetet a holokausztért – mondta a Tudományos Akadémia elnöke a hetvenedik évfordulón tartott nemzetközi konferencián.

Kivándorolt tanítványa emlékezett Scheiber Sándor születésének centenáriumán édesapja kollégájára, a diktatúra idején az állambiztonság által zaklatott rabbira, professzorra.