Ukrajnai zsidó katona nyitotta ki Auschwitz kapuját

A haláltábor felszabadításának 70 évfordulóján éles vita alakult ki arról, hogy ki szabadította fel  Auschwitzot. 

 

Az élesedő orosz-ukrán konfliktus, az egyre feszültebb nemzetközi politikai légkör beárnyékolta a tábor felszabadításának évfordulója alkalmából rendezett lengyel emlékünnepséget.  A vita Amerikában is figyelmet keltett: vajon a tábort elérő első szovjet katona orosz, ukrán vagy esetleg amerikai (igen, amerikai!) volt-e?

A sajtóvita akkor kezdődött, amikor egy lengyel rádióműsorban Grzegorz Schetyna külügyminisztert arról kérdezgették, hogy miért nem vesz részt Putyin orosz elnök az évfordulóra rendezett ünnepségen. A műsorban a lengyel politikus azt találta mondani, hogy Auschwitzot nem az oroszok, hanem az ukrán katonák szabadították fel, hiszen az Első Ukrán Front egységei érték el először a tábort.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ nagykövet azonnal felháborodottan tiltakozott. Kijelentette, hogy azért hívták  Első Ukrán Front-nak az Auschwitzot elérő szovjet hadtestet, mert a Vörös Hadsereg szervezetén  belül korábban ez a hadsereg szabadította fel Ukrajnát.  De mint a Vörös Hadsereg más alakulatai is, az Első Ukrán Front soknemzetiségű volt: orosz, ukrán, fehérorosz, grúz, örmény, tatár és sok más náció katonái harcoltak együtt.

Történelmi tény, hogy Auschwitzot 1945. január 27-én, a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel.  A haláltábor környéki hadműveletekben főleg az Első Ukrán Front katonai egységei vettek részt.

Január 27-én az F. M. Krasavin tábornok vezetése alatt álló katonai egységek közelítették meg a tábort, a 106-os valamint a 100-as gyalogos ezred katonái Anatolij Pavlovics Sapiró irányításával érték el a kerítést.  Sapíró a Vörös Hadsereg 32 éves őrnagya volt, és az aznapi brutális harcokban egysége súlyos veszteségeket szenvedett.  Délután 3-kor közelítették meg a haláltábor kapuját, amelyet ő  személyesen nyitott ki, majd  katonáival együtt behatolt a táborba.  Ezután érkezett Vaszilij Petrenko egysége, ő a 107-es lövészzászlóaljat vezényelte, és az ő katonái alkották a második beérkező szovjet katonai csoportot az auschwitzi tábor területén.

Sapíró azonnal jelentette katonai felettesének, Krasavin tábornoknak, hogy mit talált, aki másnap, január 28-án szemlézte a tábort.

Sapiró Ukrajnában született, Poltava mellett, és a szovjet hadsereg zsidó származású tisztje volt.  Egyike a Vörös Hadseregben harcoló félmillió zsidó katonának. Leszerelése után mérnökként dolgozott, szabadidejében verseket írt.  Miután nyugdijba vonult, családjával együtt 1992-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol amerikaiként, 92 éves korában, 2005-ben hunyt el.

Halála után, 2006. szeptember 21-én Viktor Juscsenko  ukrán elnök az Ukrajna Hőse címet adományozta neki. Érdemes megemlíteni, hogy Juscsenko egykori ukrán elnök apja is  Auschwitzban volt, de túlélte a megpróbáltatásokat.

Vagyis az auschwitzi haláltábor kapuját a szovjet Vörös Hadsereg katonája nyitotta ki, aki egy Ukrajnában született zsidó tiszt volt, de halálakor már amerikai állampolgár.  A család igencsak büszke az ukrajnai kitüntetésre, még sírkövére is rávésették azt.  Sapíró New York mellett, a Long Island-i Beth Moses temetőben nyugszik.