Összesen 126 találat (101 - 120) : Fóti Péter.
Ez év november 15-án ismét összeültek a jóvátétel ügyében a szokásjog által szavazati joggal felruházott zsidó szervezetek képviselői. (A szervezetek neve alábbi listánkon olvasható.) napirendjükön a korábbi alkalmaktól eltérően döntéshozatal is szerepelt: a jóvátételként … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
A Mazsihisz képviselő-testületi ülése
Az írásba foglalt napirend szerinti nyitóima elmaradt. És majdnem elmaradt e tudósítás is, ugyanis Heisler András budapesti küldött a következőt javasolta: „Tekintettel arra, hogy éles viták is lesznek, ne széles körű nyilvánosság … Tovább »
A kárpótlás kérdésében kisebb áttörés következett be a magyarországi zsidó szervezetek egymással folytatott tárgyalásain: öt szervezet írásban megállapodott abban, hogy előzetesen egyeztetik álláspontjukat.
Hogy a tárgyalásokon mit képviseljenek, annak eldöntésében … Tovább »
Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz*
A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közleménye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt … Tovább »
A vérvád szó eredeti jelentése a huszadik században elhomályosult. Az értelmező szótár szerint a vérvád „a zsidók ellen emelt hamis vád, hogy a pászka sütéséhez keresztény gyermekek vérét használják”. A második világháború utáni vérvádak nem kapcsolódtak zsidó vallási … Tovább »
1994. november 2-án közgyűlést tartott a MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE. A napirenden két téma szerepelt: dr. Schweitzer József országos főrabbi, a Rabbiképző Intézet főigazgatójának beszámolója a zsidó oktatás jelenlegi állásáról, majd dr. Losonci András igazgató … Tovább »
Kerekasztal-beszélgetés a kóser élelmiszer gyártásról és kereskedelemről
Miután a magyarországi kóser ellátás nem mondható hiánytalannak, a Szombat szerkesztősége úgy látta, itt az ideje a siránkozás helyett valamiféle megoldást találni. Tudtuk, hogy sokan sokfélével próbálkoztak … Tovább »
1989-ben a magyar állam engedélyezte az American Joint Distribution Committee-nek, hogy megnyissa magyarországi irodáját, melynek igazgatója 1990 óta Moshe Jahoda úr. A Joint megalapította a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítványt, melynek jogelődje a Központi Szociális Bizottság … Tovább »
A Keresztény-Zsidó Társaság azzal a céllal alakult, hogy a keresztények és a zsidók kölcsönös közeledését, a múlt sebeinek gyógyítását és a kiengesztelődést szolgálja. A Társaság elsősorban a magas színvonalú előadásokkal, a tanítással és a vitákkal teljesíti programját. … Tovább »
Olvasóink írják
Fókuszban a Makkábi-szekció
(gervai): „A holocaustban a személyes történeteket akarjuk megmutatni”
Virág Teréz dokumentumfilmje: Szilárd Gyula mondja
Az apáca mártír
Miskolczy Ambrus: Az elmaradt romániai emancipációról egy könyv ürügyén
K. Zs.: Az antiszemitizmus … Tovább »
A Popper Péter pszichológussal készített szép interjú (Szombat, 1991/1.) indított arra, hogy elgondoljam: definiálható-e a zsidóság mint lelkiállapot? Könnyedén elvethető-e az etnikai, nemzeti, nemzetiségi, vallási, kulturális meghatározottság elsőbbsége, a helyébe igazabb, találóbb … Tovább »
A zsidó kultúra napja a Marcibányi téren
Ki Tud Róluk?
Kozma Pál festőművész kiállítása
Rajk András: József
Héber dallamok
Fürth Éva: Fény az éjszakában
Gervai András: A könyv népe – filmen
Pelle János: A népi írók öröksége
Arcok a magyar zsidó irodalomból – Szép Ernő
Csak … Tovább »
A MAGYARORSZÁGI rendszerváltás megérintette a magyar zsidóságot. Kit jobban, kit kevésbé. Ez az érintés egyszerre politikai, gazdasági, egzisztenciális és ideológiai volt. A baloldaliságra fogékony magyar zsidóság eltávolodott vagy eltávolodni kezdett ezen eszmekörtől. A korábbi … Tovább »
Újra egy könyv, amely belefér a politikai konjunktúrába. Mármint Magyarországon (is), ahol több az állítás, mint a zsidókérdés, erőteljesebb az antiszemita szorongatás, mint a zsidóellenes manifesztáció. Szerencsére. Egyelőre.
Megpróbáltam Szemjon Reznyik könyvét objektív … Tovább »
MAGYARORSZÁGON éppúgy, mint Romániában és Lengyelországban, a kommunisták és a parancsaikat vakon teljesítő hírhedt politikai rendőrség vezetői között a második világháború utáni évtizedben sok volt a zsidó származású. Felmerül a kérdés, hogy mi ennek az oka? Igaza … Tovább »
A magyar cionisták „kémtevékenységéről”
1952 végén, illetve 1953 elején részben a korábbi rossz emlékű Slansky-per, részben a moszkvai orvosperek hatására Magyarországon is felerősödött a zsidóellenesség. Nyilvánvalóvá vált, hogy cionista pereket készítenek elő nem csupán … Tovább »
Márkus László: Magyarságtudatom „zavarairól”
G. Gy.: A magyar politika és a cionizmus
Mit jelent ma a cionizmus?
A Magyarországi Cionista Szövetség programtervezete
Magyar cionizmus
A cselekvés szavai héberül
Az 1989-1990 telén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált … Tovább »
A MAGYAR ZSIDÓSÁG nem tudott s nem tud olyan „bűnöket” elkövetni a ténylegesen vagy látszatra befogadó nemzet ellen, amelyek annyira hatásosan hívnák életre az antiszemitizmust, mint a szociális demagógia. E métely ellen minden erőnkkel küzdeni kell!
A „zsidókérdés”, … Tovább »
Míg a magyar országgyűlés megbízott elnöke New York-ban zsidó szervezetekkel tárgyalt, addig Pozsgay Imre Izraelben járt. Magyar-zsidó üzletemberek, mint A. Sarlós vagy a Reichmann testvérek, dollármilliókat készülnek az országba hozni. Mindeközben pedig – és mindezek ellenére – … Tovább »