Összesen 120 találat (1 - 20) : Erdélyi Péter.
Fux Pál (Nagyszalonta 1922 – Jeruzsálem 2011) a helybeli zsidó iskola után Nagyváradon a Dr. Kecskeméti Lipót Líceumban tanult. A rajz és a festés műhelytitkaiba Földes Imre, a Sonnenfeld nyomda grafikusa vezette be, majd a negyvenes évek elején Budapesten Bortnyik Sándor képezte tovább. … Tovább »
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »
Tompa Andrea új regénye nem holokauszt-történet, nem is Erdély közelmúltbeli történetét dolgozza fel, bár mindkettő erős vonulatot alkot benne. Mégis, a könyv sokkal inkább élet és halál viszonyáról szól, arról, hogy vajon áldozat-e az, aki itt maradt, aki történetesen elkerülte … Tovább »
A Magyar Királyi Igazságügyminisztérium 1942. szeptember hó 15-én kelt tanúsítványa megerősítette, hogy apu római katolikus, s erdélyi szombatosok ivadékaként az 1941-es és 1942-es zsidótörvények alapján „a nemzsidókkal esik egy tekintet alá”. Apai ágon tehát nem vagyok zsidó, … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk … Tovább »
A marosvásárhelyi Látó folyóirat szerzői közül a lapban publikált írások elismeréseként idén négyen vehetnek át nívódíjat és a legjobb drámáért járó Jackovics-díjat is átadják – közölte pénteken az erdélyi szépirodalmi folyóirat.
Ármeán Ottília, Borsodi L. … Tovább »
Dr. Jungbert Béla nyugállományú nagykövet, 1999-től négy évig Izraelben a magyar nagykövet helyettese volt. Erdélyben, Kolozsváron született, magyar keresztény értelmiségi családban. A volt piarista gimnáziumi érettségit a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem–latin szaka és … Tovább »
Egy birodalom megingása és összeomlása
A Habsburg Birodalom időtlennek tűnt a 20. század elején. Legalábbis ezt sugallták Stefan Zweig „A tegnap világa” című keserédes visszaemlékezéseinek bevezető gondolatai. A csaknem ezeréves monarchiában „mintha minden örök életűnek … Tovább »
A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
Éljük át újra! szlogennel idén öt helyszínen rendezik a Zsidó Kulturális Fesztivált augusztus 22. és 30. között Budapesten.
Öt helyszínen több mint húsz programot kínál a fesztivál, idén új helyszín a Rumbach utcai zsinagóga – mondta el Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »
Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni.
A krematóriumok felszálló füstjét nem lehet eltemetni, 77 év után sem.
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „bonyhádi zsidónak”!
Volt közöttük: … Tovább »
A fenti idézet József Attilától származik, és egyben a február 19-én 95. születésnapját ünneplő Kurtág György tiszteletére a BMC Records kiadásában a napokban megjelenő lemezének, a Bornemisza Péter mondásai c. művének … Tovább »
„A világ népei a Világ népeinek igazai miatt léteznek.”
A vecsési Halmy Deutsch család története után nyomoztam, és így kerültek a kezembe azok az iratok, amelyek a negyedik zsidótörvényhez kapcsolódnak, és képet adnak a család teljes kirablásáról. A Halmy család nagy … Tovább »
“A hivatalos irodalompolitika (milyen dermesztő kifejezés!) számára, a végtelen leegyszerűsítésnek köszönhetően, és a homályosan körvonalazott hazafias nevelés ködképe okozta fókusztorzulás hatására – az egyetemes magyar irodalom határon túli kínálata és kánonja is még inkább … Tovább »
“Trianont, valamint a holokausztnak és a második világháborúnak a végét az erdélyi zsidók román impérium alatt élték meg. E három esemény mégis Magyarországhoz köti őket, hiszen az első világháború végéig – a maguk regionális jellegzetességeivel – a magyarországi zsidóságnak … Tovább »
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as Párizs Környéki Békeszerződések következtében Magyarország elvesztette korabeli területeinek több mint kétharmadát, lakosságának több mint … Tovább »
“Ritkán gondolunk bele abba, hogy a Trianoni Békeszerződés mivel járt a magyar zsidóság számára. Az 1920-ban akaratuk ellenére Magyarországtól elcsatolt, nyelvében és tudatában három és fél millió magyarba beletartozott – mindig bele is számoltuk – a zsidó származásúak mintegy … Tovább »
2020. november 13-án Párizsban, 96 éves korában meghalt Méray Tibor, talán az egyetlen ember, aki felnőttkoromban a tanítómesterem volt, akinek a védence lehettem. Most szeretettel gondolok vissza rá, a csaknem egy évtizednyi együtt töltött időre, amikor valójában felnőtt és igazi … Tovább »
Megjelent a 2020. szeptemberi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra!
Vagy olvassa digitálisan!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint … Tovább »