A katolikus, református és evangélikus egyházi vezetők állásfoglalása a tiszaeszlári vérvád parlamenti emlegetése ellen.
Egyházi vezetői szolgálatunk kötelez minket, hogy szót emeljünk a gyűlöletkeltés ellen. Így utasítjuk el, hogy nemrégiben a Parlament falai között egy képviselői felszólalásban felidéződött a szégyenletes tiszaeszlári vérvád, amelynek felemlegetése egyedül az indulatkeltés eszköze lehet.

Április 15-én, a Holokauszt áldozatainak emléknapja előestéjén rendezték meg a magyarországi Élet Menetét Budapesten. A rendezvényen Gordon Gábor, az Élet Menete alapítvány elnöke, Horváth János, a Parlament korelnöke (Fidesz-KDNP), Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is felszólalt, akinek beszédét az alábbiakban közöljük.

Ünnepélyesen keretek között 2012. március 27-én, kedd este avatták fel a felújított Bét Sálom zsinagógát Budapest XI. kerületében, Újbudán.

Popper Péter beírta magát az emberek szívébe. Művei sokunknak adtak, és adnak a mai napig megnyugvást. Segít a világ dolgaiban való eligazodásban, motiválja szellemi ébredésünket. Előadásait szerencsére 2005 óta amatőr felvételek is őrzik. Ezeket témánként egy-egy csokorba szedve, … Tovább »

Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

Szántó T. Gábor: Az emlékezés arányai
Felmerül a kérdés, történelmileg arányos és méltányos-e, pedagógiailag pedig vajon célszerű e úgy emlékezni a megkülönböztetés, a kirekesztés és a tömeggyilkosságok történetére, hogy a kivételképpen megjelenő emberség példáit … Tovább »

A bécsi Der Standard írása szerint Orbán “önkényuralmi rendszert” épít
ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz,
Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és
Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben
olyan berendezkedésről van szó, amely “már nem demokrácia, de még nem is
teljesen diktatúra”. 

Az Észak-Erdélybe visszatérő zsidók demográfiai szerkezete igencsak
csonka képet mutatott. A fiatalok és a középkorúak, illetve a férfiak
felülreprezentáltsága a túlélők között több problémát is felvetett.

MSZP: Önök gyávák! Gyávák, mert félnek attól, hogy a szélsőjobboldali
látens támogatást elveszítik. Önök együttműködnek a nyilasokkal!
Kormány: Önök idején a Becsület nevű, nyíltan és vállaltan neonáci
rendezvényeket a szocialista kormány rendre engedélyezte.
Egyetlenegyszer sem emelte fel a szavát ellene. A nemzeti együttműködés
kormánya soha nem fogja eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat, az ilyen
rendezvényeket. 

Húsz művészt hívott meg a Zsidó Múzeum kiállítására Beke László
művészeti vezető és Rusznák Rita kurátor. Annyit kértek tőlük, hogy
gondolják át és jelenítsék meg, milyen hangulatok, képek és képzetek
élnek 2011-ben a magyar közvéleményben a zsidókról. 

A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

A Mazsihisz kampánya – szakítva a szervezet korábbi politikájával – azt
célozza, hogy a népszámláláskor aki akarja és zsidó kötődésűnek érzi
magát, vallja magát zsidónak. A szervezet szerint semmi nem változott.
 

A Mazsihisz korábban keményen ellenezte azt a kezdeményezést, amely
szerette volna törvényben elismert nemzeti kisebbséggé nyilvánítani a
zsidóságot. Feldmájer Péter elnök ugyanakkor arra bátorítja az
érintetteket: ha úgy szeretnék, a népszámláláskor nemzetiségiként is
vállalják zsidó identitásukat. 

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

A Síp utca szemmel láthatóan nem képes arra, hogy lebonyolítsa a
választásokat. A Budapesti Zsidó Hitközség Központi Jelölőbizottságának
(KJB) azt az ülését, amelyen a delegáltak a többes jelölés „bűnébe
estek” és Heisler Andrást is nominálták BZSH ügyvezető igazgatónak, a
Jelölő Bizottság utólag érvénytelenítette.

Akik ismerik és olvassák Heller Ágnes munkáit (ugye, Orbán úr?), azok
pontosan tudják, hogy intellektuális tisztessége megkérdőjelezhetetlen: a
gondolat, az ész erejével harcolt a mindenkori elnyomás ellen. Akkor
is, ha Sidneyben tanított, akkor is ha New Yorkban – de nem tett és tesz
másként Budapesten sem.

Méltatlan támadások sora éri Magyarország valószínűleg legismertebb filozófusát, Heller Ágnest. Heller soha nem rejtette véka alá Orbán Viktorral szembeni ellenérzését, ezért zúdított a kormányközeli média pergőtüzet az idős filozófusra. 

A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…

Újabb állomásához érkezett az újpogányság ellen indított keresztény kampány. A híveknek immáron fotókkal illusztrált tanulmánykötet is segít felismerni (és kiszűrni) az antiszemitizmussal vegyített eretnek tanokat.