Kolumbia Jeruzsálembe helyezte át izraeli nagykövetségét
A korábbi (baloldali) elnök, Gustavo Petro 2024 májusában, a Gázai övezetben zajló katonai műveletek miatt megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Az augusztusban hivatalba lépett új (jobboldali) elnök, Abelardo De La Espriella a más irányt vett külpolitikája jeleként bejelentette a kapcsolatok újrafelvételét. Az elkötelezettséget bizonyítja, hogy az új nagykövetség Jeruzsálemben nyílt meg.
Kolumbia és Izrael külügyminiszterei, Omar Bula Escobar és Gideón Saar szerdán felavatták az új jeruzsálemi diplomáciai képviseletet (Fotó: Kolumbia Külügyminisztériuma)
Ez a tizedik diplomáciai képviselet, amelyet az „örök és oszthatatlan fővárosban” nyitottak meg. A latin-amerikai államok közül eddig Guatemala, Honduras és Paraguay tartozott közéjük, és Javier Milei argentin elnök is bejelentette a nagykövetségük Jeruzsálembe költöztetését (de ez még nem történt meg).
Az 1950-es, 1960-as és 1970-es években számos ország tartott fenn képviseletet a városban, különösen Nyugat-Jeruzsálemben, a túlnyomórészt latin-amerikai és afrikai államok mellett például Hollandia is. Az elköltöztetésük több szakaszban történt.
1973-ban, a jom kippuri háború után számos afrikai állam, részben arab nyomásra, megszakította a kapcsolatait az országgal. Izrael természetesen Jeruzsálemet tartotta a fővárosának, és az 1980-as Jeruzsálemi Alaptörvénnyel ratifikálta annak „oszthatatlanságát”, lényegében jogilag is annektálta az 1967-ig jordániai ellenőrzés alatt állt területet.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 478. számú határozatában a nemzetközi joggal ellentétesnek nyilvánította a lépést, és egyúttal felszólította a diplomáciai képviseleteket fenntartó államokat az elköltöztetésre. Az ENSZ azóta is „megszállt területnek” tekinti a város keleti részét, amelynek végleges státuszát tárgyalások útján kell rendezni. A képviseleteket elsősorban Tel-Aviv környékén nyitották meg újra.
A Netanjahu-kormányzat egyik fő célkitűzése Jeruzsálem fővárosi státuszának a megerősítése.
