Összesen 900 találat (801 - 820) : EMIH.
Köves Slomó rabbi helyében mi nem hívtuk volna meg Tarlós István főpolgármestert az EMIH hanukai gyertyagyújtására, mert Csurka István visszaléptetése az Új Színház „intendánsi” tisztéből megkésett és felemás gesztus volt. Cikkünkre Köves rabbi válaszlehetőséget kért, és reflexióként, rövid bevezetővel a szerdai gyertyagyújtáson elhangzott beszédét küldte el, ahol Tarlós István volt a díszvendég.
A Főpolgármester nem vonhatja ki magát a felelősség alól. Köves Slomó rabbi beszéde a Nyugati téren, 2011. december 21-én.
„Már megbánta!”
A világ jövője attól függ, hogy a nagy világegyházak miként tudnak
egymással párbeszédet folytatni, és hogyan találják meg vallásaikban a
közöset, mert mindannyian ugyanabban hiszünk – mondta Martonyi János
külügyminiszter a zsidó hanuka ünnep első napján kedden Budapesten. Az
eseményen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnöknek a hanukát köszöntő
levelét.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija körlevélben magyarázta meg, hogy a
dilemmák ellenére miért hívták meg Tarlós Istvánt hanukai
gyertyagyújtásra. Mi inkább az alábbi levelet küldtük volna el a
főpolgármesternek.
A Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén a vezetőség szinte minden lépését
elégedetlenség fogadta. Az országos főrabbi cím adományozása botrányos
kudarcba fulladt. A vezetőségi pótválasztás során Heisler András került
be a hitközség vezető testületébe. Rövidesen videóval!
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, dr. Gál András Levente
kormánybiztos vezetésével újabb egyeztetést tartott a zsidó közösségeket
érintő úgynevezett „örökjáradék” kérdésben.
Több mint húsz évvel a rendszerváltás után vajon milyen érzés zsidónak lenni? A kérdést a 2011-es Bánkitó Fesztivál „Zsidónak lenni szexi!” szlogenje ihlette.
A Magyar Zsidó Adatbázis nem kevesebb, mint nyolc ifjúsági szervezetet tart nyilván. Ezeken túl azonban még van jó … Tovább »
Három zsidó szervezet: az EMIH, a Mazsike és a Cionista Szövetség levélben kérte a Magyar Országgyűlés képviselőit, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét és minisztereit, valamint az államfőt, hogy vállaljanak szolidaritást Izrael államával, és az ENSZ Közgyűlésben Magyarország … Tovább »
Alighanem minden érintett és bennfentes elképedt, amikor a Mazsihisz és
az EMIH (örökjáradék ügyben folytatott) bizalmas háttértárgyalásairól
nyílt beszámoló jelent meg a Mazsihisz honlapján.
Két nap alatt tucatnyi magyar politikussal és egyházi vezetővel tárgyalt
a világ reformzsidóságának két csúcsvezetője Stephen Fuchs rabbi, a
World Union for Progressive Judaism (WUPJ) elnöke és Leslie Bergman, a
szervezet európai vezetője.
A Mazsihisz megnyilatkozásainál is fel szoktunk szisszenni, ha a
magyar zsidóság egésze nevében, illetve a magyar zsidóságról teszik
azokat, en bloc. Ezúttal a Magyar Köztársaság elnöke nyilatkozott
sajtóhíradások szerint a magyar zsidóság nevében – ami részéről sem volt
helyes. Még kevésbé, mint a Mazsihisz részéről.
A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség a 2012. január 1-én életbelépő
új egyházi törvény ellenére továbbra is hitközségnek, vagyis vallási
szervezetnek és nem egyesületnek tekinti magát, és bízik benne, hogy a
Parlament döntése alapján jövőre is egyházi státuszban tud majd működni.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének delegációja (Deutsch
Róbert Főrabbi a Rabbitestület vezetője, dr. Feldmájer Péter MAZSIHISZ
elnök, Zoltai Gusztáv Ügyvezető Igazgató, Zeév Paskesz az Orthodox
Izraelita Hitközség főtitkára, Streit Sándor a MAZSIHISZ
elnökhelyettese, a BZSH elnöke) 5772. Tisri hó 13-án megbeszélést
folytatott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Köves Slomó
rabbi által vezetett küldöttségével a Budapest, Síp u. 12. szám alatti
székházban.
Három zsidó szervezet: az EMIH, a Mazsike és a Cionista Szövetség levélben kérte a Magyar Országgyűlés képviselőit, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét és minisztereit, valamint az államfőt, hogy vállaljanak szolidaritást Izrael államával, és az ENSZ Közgyűlésben Magyarország utasítsa el a tárgyalásos megegyezés nélküli Palesztin állam megalakítását célzó egyoldalú javaslatot. Mint fogalmaznak: „Izrael és mi magunk is támogatjuk a két állami megoldást, de ennek békeszerződés keretében kell létrejönnie”.
Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.
Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.
A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén.
A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?
A budapesti amerikai követségi Wikileaks-en kiszivárogtatott táviratai
arról panaszkodnak, hogy nincs „összefogás” zsidók és cigányok között a
Jobbik ellenében, hiszen mind a két csoport nagyon megosztott.