A magyar zsidó közéleten jóval túlterjedt Vári György irodalomtörténész, újságíró, majd rabbiszakos hallgató facebookon közzétett önvallomása arról, hogy fiatal tanár korában visszaélt helyzetével  és két tanítványának okozott nehezen gyógyuló sebeket. A szöveg nagy … Tovább »

Nem csupán a hazai mozikban, de a tengerentúlon is sikerrel mutatkozott be az Akik maradtak című film. A film egyik forgatókönyvírójával, Muhi Klárával a siker okairól, egy regény filmre írásának nehézségeiről, a holokauszt traumáiról és arról beszélgetünk, vajon miért küldünk … Tovább »

Ma délelőtt a Mazsihisz Síp utcai épületében együttműködési megállapodást írt alá az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora Prof. dr. Vajda Károly és a Potsdami Egyetem Zsidó Teológiai Fakultását vezető Dr. Walter Homolka főrabbi.

A Potsdami Egyetem Zsidó Teológiai … Tovább »

A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »

Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.

Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »

A Mazsihisz elnökválasztás után az alelnökök megválasztására került sor. Már az első forduló meghozta az eredményt.

A két megválasztott alelnök: Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke 69 szavazattal és Horváth József, a lágymányosi Bét Sálom körzet elnöke … Tovább »

Az Eichmann-csokoládé különös féldokumentum és félfikció. A regény nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton.

Főleg kedves magyar barátjáról, “Endre Latziról”, meg a hullámzó Balatonról, és arról, találkozott-e Wallenberggel… Szól csodás pesti operettekről, … Tovább »

A fővárosi Sándor-palota Tükörtermében vette át Áder Jánostól a rektori kinevezésről szóló oklevelet prof. dr. Vajda Károly, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora 2019. április 17-én délelőtt.

Az ünnepélyes rendezvényen részt … Tovább »

Negyvennégy esztendeje, 1975-ben jelent meg első kötete, s ez éppen a Sorstalanság volt. Pontosan negyvennégy éve küzdünk, viaskodunk Kertész Imre műveivel, Nobel-díjának átvétele, 2002 óta pedig életművével. És nem tartunk sehol. Mivel Kertész kedvelte a fura vicceket, írhatnám, … Tovább »

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont szervezésében 2018. június 7-8. Holokauszt Emlékközpont, Budapest.

Az „ÜRES PADOK” program eredeti elképzelése még a Holokauszt Emlékév előkészítése során merült fel. A szervezők meggyőződése volt, … Tovább »

A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)

A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »

Miközben a civilizált világ január 27-én, Auschwitz felszabadulásának évfordulóján a vészkorszak áldozatai előtt hajt fejet, elítélve azokat, akik elkövetői és kollaboránsai voltak a tömeggyilkosságoknak, Budapesten a deportálások idején kormányzó Horthy Miklósra is emlékeznek, … Tovább »

A Mensch Alapítvány díjátadással és beszélgetéssel egybekötött adománygyűjtő vetítést szervez a a magyarországi Holokauszt túlélői számára, melyen az 1945 című film alkotóit: Török Ferenc rendezőt, Szántó T. Gábor írót és Rudolf Péter színművészt tünteti ki.

Az … Tovább »

 Ludwig Zamenhof, az eszperantó nyelv atyjának vívódásai a cionizmussal.

Napjainkban ismét lehet hallani az eszperantó politikai vonatkozásairól, elsősorban Soros György édesapjának eszperantista karrierje okán. Egyes, a mostani politikai hangulatba illeszkedő cikkek kiemelték … Tovább »

Köszönjük, hogy részt vesz felmérésünkben!

Jelen kutatás célja hogy felmérje, a jelenlegi zsidó közösségi intézményrendszer mennyiben felel meg a válaszadók igényeinek, valamint hogy hogyan változott zsidósághoz való viszonyuk 1989 előtthöz képest. A kutatás célcsoportja … Tovább »

 Az orvosi pályát választó nőknek a 19. század végén még a világon mindenütt igen nehéz dolguk volt. Egyetemi képzésüket és karrierjüket politikai és társadalmi akadályok egyaránt hátráltatták. Törökországban az I. Világháború kezdetéig nők nem felvételizhettek az orvosegyetemre, … Tovább »

Beszámoló a Magyar Hebraisztikai Társaság 2017. évi Schweitzer-lectures konferenciájáról.

2017. február 14-én a Magyar Hebraisztikai Társaság első ízben rendezte meg a Schweitzer-lectures konferenciát, prof. Dr. Schweitzer József (zc”l) országos főrabbi, az Országos Rabbiképző … Tovább »

A haladó (neológ) zsidóság szellemi útkeresése az 1920-as, 1930-as években és napjainkban.

„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »