Összesen 696 találat (601 - 620) : Dés Mihály.
avagy miért nem megy, ami jár?
Mire e sorok megjelennek, talán végre megvan a döntés arról, végül is ki alapít (köz)alapítványt a zsidó közösségi vagyon működtetésére; talán végre eldől, kikből és kinek a vezetése alatt működik valamilyen kuratórium. Épp ideje volt … Tovább »
(Kornis Mihály: Napkönyv, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 195 oldal, 429 Ft)
Azt mondta egy interjúban Kornis Mihály, hogy neki elemi szükséglete naponta négyszer-ötször felnézni az égre, látni, hogy milyen. Ahogyan régi fényképek között is imád bogarászni, keresni azt a világot, … Tovább »
Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.
Emlékeznem és emlékeztetnem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.
Mérhetetlenül … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
The February issue of Szombat begins with an essay by Péter Feldmájer, lawyer, the leader of the Jewish community, on the reception of the Jewish religion, the occasion being the l00th anniversary of this felicitous event. He probes the question of whether religious Jews are not disadvantaged in certain … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
February 1996 The February issue of Szombat begins with an essay by Péter Feldmájer, the leader of the Jewish community, on the reception of the Jewish religion, the occasion being the 100th anniversary of this felicitous event. He probes the question of whether religious Jews are not disadvantaged … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1896
Felhívás a hazai zsidósághoz
A magyar zsidóság ama nagy történeti jelentőségű eseményt, mely ősi vallásfelekezetünket a törvényesen bevett felekezetek sorába emelte, nemcsak igaz önérzettel, hanem tettre kész kötelességtudással fogadta…
Ily … Tovább »
Napló
Egy sűrű hét Budapesten
Londonból újabban kora reggeli repülőjárat indul Budapestre. Sajnos fél ötkor kell kelni, hogy elérje az ember. Fél hatkor előáll a taxi (pakisztáni sofőrrel, mert a szokott taxisunk, Mister Gold vallási okokból nem vállal szombati fuvart), … Tovább »
Csak február végéig lehet
ZSIDÓT, CIGÁNYT, NÉGERT VERNI-SZIDNI?
Hétvégeken az MTK ellen játszó mind több focicsapat szurkolóinak ezrei ordítják rendőrök jelenlétében: Mocskos zsidók! Büntetlen marad a náci köszöntést majmoló karlendítés, a nyilasokét utánzó árpádsávos … Tovább »
A Yahalom Zsidó Szabadegyetem és folyóiratunk, a Szombat nagyszabású tudományos konferenciát szervez 1996 januárjában A magyar-zsidó irodalom létformái címmel, melyen külföldi előadók is résztvesznek Az Országos Rabbiképző Intézetben és a Bálint Zsidó Közösségi Házban … Tovább »
Alexandre Safran, 1940 és 1947 között Románia főrabbija, jelenlegi genfi főrabbi, ez év március 28-án beszédet mondott a román parlament két háza előtt, amelyben méltatta Románia zsidókkal kapcsolatos politikáját a háború alatt. Alább egy erre érkezett tiltakozólevelet közlünk.
Mt. … Tovább »
Kérjük közzétenni…
A Szombat 1995. áprilisi számában a 7. oldalon „Csak fantáziámra hagyatkozom” címmel valótlan tényállítás jelent meg ügyfelemről, dr. Timár Györgyről, miszerint öt egy bizonyos társadalmi szervezet „épp amiatt tanácsolta el tagjai közül, mert … Tovább »
(Újból és mindörökké. Az 1943-ban megjelent Magyar Zsidók Könyve hasonmása. Kiadta a Kner Nyomda 1994. 479 oldal. Ára: 450 Ft.)
MERT KEVÉS maradt meg belőlük, értékessé vált a múlt minden alkotása, még a maguk idejében gyengének, kevésbé szépnek minősítettek is. … Tovább »
Az Angliában élő szerző londoni egyetemen elfogadott disszertációjára épül az alábbi tanulmány. Bizonyára sok történész, politológus bírálatát váltja ki, mi mégis közöljük, mert számos adata először lát napvilágot, és egyéni megállapításai, közvetkeztetései olvasóink … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről
Előzmények
A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencvenedik … Tovább »
Kertész Péter, a MAZSIHISZ szóvivője magánemberként adott interjújában (Szombat 1993/3.) úgy vélekedik, hogy Tímár Györgyöt, a „jóvátétel” (értsd: a kárpótlás) „legavatottabb szakértőjét száműzték köreinkből”, pedig nemcsak hogy „komoly érdemei voltak”, hanem … Tovább »
Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz*
A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közleménye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt … Tovább »
Negyven festő Izraelből. Azaz, közvetve, Zágrábból, mert ugyanaz az anyag, amely a Zsidó Közösségi Ház galériájában volt látható, előzőleg a horvát-izraeli diplomáciai kapcsolatok egyik első jele volt a déli szomszédoknál. Az ottani ünnepélyes köszöntő gondolatait idézem: … Tovább »