Az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum a közösségi oldalak segítségével kutatná fel a második világháború több mint ezer túlélőjét, akiket 1945 után szakítottak el családjaiktól. Erre egyedül a menekülttáborokban a segélymunkások által készített fotók segítségével nyílhat esély.

Ez év március 13-án két terrorista besurrant a Nablusz közelében lévő Itamár településre, behatoltak a sabati vacsora után korán nyugovóra tért Fogel család házába, és késekkel lemészárolták a szülőket, valamint három gyermeküket, akik közül a legfiatalabb mindössze három hónapos volt. Az esemény alig vetett visszhangot a magyar médiában, amely – akárcsak az egész világ – két súlyos témára fókuszált: a líbiai polgárháborúra és a japán földrengésre. 

Az ellenzéki képviselők szerint az új médiatörvény a sajtószabadság
végét jelentené, a központosított állami hírgyár pedig tömeges
elbocsátással jár

Nem antiszemita indítékok vezéreltek minket – közölte a román központi bank kormányzója pénteken. Mugur Isarescunak azért kellett védekeznie, mert olyan érmét készítettek, ami Miron Cristea ortodox pátriárkát, az ország egykori miniszterelnökét ábrázolja. Cristea 1939-ben kormányfőként zsidókat fosztott meg állampolgárságuktól.
 

Izrael szerint semmi nem indokolja a bocsánatkérést a Gázai övezetbe önkénteseket és segélyt szállító flottilla hétfői megtámadásával kapcsolatban. “Nem kell elnézést kérnünk azért, mert megvédtük magunkat” – jelentette ki az izraeli külügyminiszter-helyettes egy nappal a kilenc halálos áldozatot követelő katonai akció után. Danni Ajalon a hat hajót “a gyűlölet és erőszak armadájaként” jellemezte. Az izraeli sajtó a flottilla nyilvánvalóan provokatív útnak indítása mellett a zsidó állam elképesztő hibáiról ír.
 

A Fidesz várt győzelmét, az MSZP súlyos vereségét, Jobbik előretörését és az LMP vártnál jobb szereplését emelik ki a magyar választásokkal kapcsolatban a külföldi médiumok.
 

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.
 

A holokauszt témáját évtizedeken át tabuként kezelték Kelet-Európában: emlékezés helyett csend volt a holokauszt túlélőinek a családjában is – nehéz volt a traumákról beszélni. A hetvenes években azonban megtört a jég, memoárok, regények és filmek egész sora jelent meg a Vészkorszakról.

91 éves korában meghalt az amerikai irodalom klasszikusai közé tartozó J. D. Salinger, a Zabhegyező írója.
 

Amikor a második világháborúban az emberek milliói bármit megtettek volna, hogy kikerüljenek Auschwitzból, a közeli német táborban raboskodó Denis Avey brit pilóta kíváncsiságból csempészte be magát a haláltáborba. A férfit az akkor látottak annyira megrázták, hogy a furcsa történetről egész mostanáig hallgatott.

A baloldali publicista attól tart, hogy a brit szélsőségesek előbb-utóbb ismét terrortámadásokba kezdenek. Az erőszak terjedésében jelentős szerepe van a rasszista szélsőjobboldali radikális párt megerősödésének.
 

Az Oszkár-jelenség félreértéséről tanúskodik, ha valaki egy Fideszbe ékelődött rasszista ámokfutásaként interpretálja az eseményeket. Nem ez történt, hanem az, hogy egy jobb sorsra érdemes tehergépjármű-vezető megpróbálta kicsi fejében összerendezni mindazt, amit az elmúlt években a jobboldali médiában látott, hallott, olvasott.
 

Rekordszámú jelölt közül választotta ki a bizottság a Nobel-békedíj idei nyertesét. Barack Obama amerikai elnököt a nemzetközi diplomáciáért és az emberek közti párbeszéd ösztönzéséért találták érdemesnek az elismerésre. Elemzők arra számítottak, hogy Obama csak jövőre nyerhet.

Szélsőjobboldali csoportok igyekeznek erőszakcselekményeket provokálni a brit nagyvárosok utcáin, az “iszlám szélsőség elleni fellépés” ürügyével – mondta szombaton a brit kormány egyik magas rangú tagja, aki a jelenséget az 1930-as évek brit fasiszta mozgalmának fellépéséhez hasonlította.
 

Politikai vita robbant ki Nagy-Britanniában amiatt, hogy a BBC televízió – most első ízben – meg akarja hívni legnézettebb vitaműsorába a brit szélsőjobb legnagyobb pártjának vezetőjét, akivel a kormányzó Munkáspárt képviselői eddig nem kívántak együtt mutatkozni.

Nyolcvannégy éves korában elhunyt Ernest Levy, Skócia egyik legismertebb zsidó vezetője, aki a második világháborús vészkorszakban hét náci haláltáborban is raboskodott.

Előadás a filmről, a legismertebb terezini (Theresienstadt) cseh zeneszerzőkről és a magyar zeneszerző-zongorista Weisz Ferencről, aki – Franz Weisz néven – Hollandiából került Terezinbe. 

Kezd végső formát ölteni a pártcsaládok (frakciók) összetétele az újjáválasztott Európai Parlamentben. Magyar szempontból két érdekessége van a történéseknek: az egyik, hogy a toryk oldalán Bokros Lajos tagja lesz a kulcsfontosságú költségvetési bizottságnak. A másik, hogy a szélsőséges Jobbik magára maradt, nem ül egyetlen frakcióba sem, így súlytalanná válhat az európai színtéren.

Bőven lesz dolga a pápának az elkövetkezendő egy hét során, amikor három közel-keleti országba látogat el: a nyolcnapos körúton Jordániát, Izraelt, valamint Ciszjordániát keresi fel.
 

Újabb fordulat állt be az Iránba exportált izraeli „Jaffa Sweetie” márkajelzésű narancs-grapefrút hibrid ügyében. Kiderült, hogy az Izraelből származó citrusféle valójában a termékhamisítás terén nagy hagyományokkal rendelkező Kínában termett. Iránban mindenféle kereskedelmi kapcsolatot tiltanak Izraellel, így mikor megtudták, hogy izraeli citrusfélét importáltak, már „citrus összeesküvésről” kezdtek beszélni, ám ekkor kiderült, hogy mégsincs ok aggodalomra, valójában kínai a gyümölcs.