A brit zsidó író 2010-ben Booker-díjat nyert regénye, mely magyarul a
Noran Libro kiadónál jelent meg a napokban, három barát története
barátságról, szerelemről, hűségről, gyászról, zsidó identitásról.

Heisler András volt Mazsihisz elnök és Radnóti Zoltán rabbi a BZSH közgyűlésén élesen bírálták a hitközségi vezetést a temetői állapotok miatt. Kunos Péter, a Számvizsgáló Bizottság elnöke lapunknak úgy fogalmazott: az alapszabály szerint a hitközség ügyvezetését terhelheti felelősség az ellenőrzés elmulasztásáért.

„Szédültem, zsongott a fejem, a levegő fogyott, a falak egyre
zsugorodtak. A keskeny utat mindig úgy képzeltem, hogy nem lehet rajta
nagyokat szökkenni, oldalirányban lépni, csak előre, mint Dorothy a
sárga köves úton. A keskeny út azonban sokkal rosszabb ennél.”

Úgy tűnik, a magyarok nagyon sok régi weboldalt ismernek: olvasóink
korábbi felhívásunkra több száz, dizájnjában vagy tartalmában hosszú
évek óta érintetlen weboldalt küldtek be. Volt, aki 1997-es, saját
amigás oldalát mutatta be nekünk, kaptunk vonatokkal, focival,
küzdősporttal, tudományokkal foglalkozó lapokat, de akadt például
porszívóügynök-honlap is. Néhányan pedig saját kollégájukat állították
volna pellengérre.

Milyen látvány hasonlít leginkább a csipkebokor látványára? Egy
középkori himnusz szerint a főpap látványa, (héb. máre kohen). A főpap
látványa, amint egy karcolás nélkül kisétál a szentek szentjéből.
Halálos csendben, mezitláb jár, akár Mózes, akit a látvány előtt
felszólítottak: oldd le a te saruidat. Csak az apró arany gránátalmák
csilingelnek a főpap köntöse szélén.

Newt Gingrich, a legnagyobb támogatottságot élvező republikánus párti
elnökaspiráns bejelentette, hogy elnökké választása esetén
haladéktalanul Jeruzsálembe telepítené át Tel-Avivból az amerikai
nagykövetséget – közölték csütörtökön az amerikai napilapok.

Van Angliában antiszemitizmus? Izrael politikáját erőteljesen bírálja
egy bizonyos, a palesztin sérelmeket felhánytorgató réteg, de ez nem
mutatkozik meg az angliai zsidók iránti ellenszenvben. Némi
antiszemitizmus tapasztalható olyanok körében, akik mindenféle
különbözőséget rossz néven vesznek.

A semmit nem felejtő és soha meg nem bocsátó Moszad-ügynökök újabb
kanyarja ezúttal a Kelet-Berlinnek álcázott Budapestre visz, ahol három
lelkes, de ügyetlen zsidó fiatal próbál elbánni egy megkötözött,
hatvanéves nőgyógyásszal. Aztán mégis egy hetvenes éveit taposó
matrónára marad a bosszú.

A New York Times által 2010-ben irodalmi százas listájáról a TOP 5-be
választott Hans Keilson két regénye jelenik meg egyszerre a téli
könyvvásárra magyarul a Partvonal Kiadó gondozásában. 

Néhány fiatalabb rabbi olyan közösséget épített föl, amelyre erkölcsileg és némileg már anyagilag is támaszkodhatnak. Függésük a központtól csökkent, a civil kurázsi ezzel párhuzamosan nőtt, hasonlóképpen a fiatalabb nemzedék elégedetlensége a hitközségi állapotokkal.  A sajtóban történt nemzedékváltás mellett ez áll a temetői botrány hátterében.

Éles hangú nyilatkozatokat váltott a héten a Mazsihisz és a kormány.
Előbbi – minden diplomáciai tapintatot félretéve – nyersen felszólította
a kormányt, hogy fizesse ki a Holokauszt túlélőinek járó 2011 évi
támogatást. A kormány félrevezető információk közlését rótta fel a
Mazsihisznek.

Tisztességtelennek tartom a „politikailag korrekt” oldal azon
hozzáállását, amely a változásnak még a lehető- ségét is tagadja, és nem
biztosít helyet más nézeteknek. Ez nem más, mint a Nyugat és a meleg
aktivisták homofasizmusa.

Táncoló izraeli rabbi, kétszáz fős széder, odesszai előtörténet,
nemzetközi közösség. De vajon a Tóra útjára vezethetők-e az asszimiláns
magyarországi zsidók?

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Több mint húsz évvel a rendszerváltás után vajon milyen érzés zsidónak lenni? A kérdést a 2011-es Bánkitó Fesztivál „Zsidónak lenni szexi!” szlogenje ihlette.

A Magyar Zsidó Adatbázis nem kevesebb, mint nyolc ifjúsági szervezetet tart nyilván. Ezeken túl azonban még van jó … Tovább »

Az október eleji Design Hét minket is inspirált. Nyakunkba vettük a várost, és körbenéztünk. Kreatív, különleges tervezőket, boltokat és ötleteket találtunk a VII. kerülettől egészen Budáig. Az alább bemutatott fiatal tervezők, vállalkozók valami olyat csinálnak Budapesten, … Tovább »

Hogy lehet az antiszemitizmuson és a zsidóság önemésztő paranoiáján
hasfájósan röhögni? Hogy lehet ezekhez a témákhoz nem a megszokott,
bemerevedett magatartásformákkal közeledni? A Gólem Színházban Vinnai
András darabja, a Lefitymálva, Borgula András rendezésében megmutatja,
hogyan is kell ezt. A darab lassan három hónapja fut, és már most alig
lehet decemberre jegyet kapni.
 

Európában elsőként és egyetlenként a magyar kormány volt az, amely –
1849-ben – önálló egyházként ismerte el a reformzsidó közösséget. Mi, a
progresszív zsidó vallás hívei szerte a világban ma is büszkék vagyunk
erre a pillanatra, és erőt merítünk Kossuth Lajos bátor döntéséből, ha
egy-egy hitközségünk veszélybe kerül valahol. Ma mégis nagy esély van
rá, hogy 2012-ben az Európai Unióban Magyarország lesz az egyetlen
ország, ahol a kormány megvonja az egyházi státust a reformzsidó
hitközségektől. Az 1,8 millió hívet számláló Progresszív Zsidó
Világközösség elnökeként értetlenül állok a döntés előtt.
 

… az antiszemita karakter nem tud változtatni ritualizálódott szerepén, csak a zsidó, aki képes az avantgárd önkritikára a megbékélés érdekében. Ám hiába: az antiszemita paranoia válik valóra, s egyszer csak valóban leszállnak azok az izraeli helikopterek, melyekről a szélsőjobbos elmék annyit fantáziálnak.

Hadtörténeti múzeumot tervezni abban az országban, amely a 20. század
leggyűlöltebb hadseregét állította fel – nem mindenki vállalná örömmel
ezt a munkát. Daniel Libeskind azonban már sikerrel teljesített egy
ugyancsak teljesíthetetlen feladatot ugyanebben az országban, a berlini
Zsidó Múzeummal.