Düledező sírkövek, embermagasságú gaz: a somogyi zsidó temetők nagy része lassan az enyészet martalékává válik. Néhány településen azonban folyamatosan gondozzák az izraelita sírkerteket.

Forrás: Hírszerző 2008. április 1. / Hont András Végül is mindegy, hogy elvetemültségből vagy hülyeségből firkálsz ocsmányságokat, a hatás ugyanaz lesz. Nincs még egy ember az országban, aki annyit idézett volna Julien Benda: Az írástudók árulása című művéből, mint te. … Tovább »

Forrás: Népszabadság Online 2008. március 31. Újra kezdődött az egyházi vezetők ügynök múltját firtató polgári per a Fővárosi Bíróságon, amely a mai tárgyaláson java részt azzal foglalkozott, hogy időben indított-e pert az újságíró, vagy elkésett. Az eljárás előzménye, … Tovább »

Magánéleti beszélgetés a 75 éves Konrád Györggyel Forrás: Népszabadság 2008. március 29. / Pünkösti Árpád Három évtizedes barátságunk ellenére a Mester – ez a kölcsönös megszólítás, nahát – azt mondta: csak azért ad nekem interjút, hátha a századikon nem lesz kedvünk … Tovább »

Több száz gárdista tett esküt szombat délután a fővárosi Hősök terén; a Magyar Gárda parancsnoka és a Jobbik elnöke azt mondta: megduplázták létszámukat, tagjaik most már több mint ezren vannak. Forrás: Ma 2008. március 29. A rendezvény idejére a rendőrség kordonokkal teljesen … Tovább »

Forrás: 168 óra 2008. március 29. / Juhász Éva, Kojer Attila, Túri Zsuzsa A Bayer Zsolt cikkével kapcsolatos botrány újabb fejezete: Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa „Nyílt válasz” címen tett közzé írást lapjában. Ebben Ungváry Rudolf Népszabadságban megjelent cikkét, … Tovább »

Az írót – aki a jövőben egyébként inkább dráma, mint regényíró szeretne lenni – tulajdonképpen évtizedek óta bosszantotta, hogy egy fontosnak gondolt könyve ilyen-olyan oknál fogva elsikkadt, nem figyeltek fel rá, így hát nemrégiben újraírta. Így született a Messiások c. munkája.

Forrás: HVG 2008. március 28. / Papp László Tamás Bayer Zsolt Magyar Hírlapban napvilágot látott publicisztikája – melyben leírja: vannak zsidók, akik puszta létezésükkel indokolttá teszik az antiszemitizmust – a tiltakozás szökőárját generálta. Hogy a kijelentés minősíthetetlen … Tovább »

Forrás: Hírextra 2008. március 28. Hatvan éve, 1948. március 31-én halt meg Egon Erwin Kisch németül alkotó cseh újságíró, a “száguldó riporter” 1885. április 29-én született Prágában sokgyermekes, német anyanyelvű zsidó családban. Riporterként kezdte pályáját 1906-ban egy … Tovább »

Forrás: Múlt-Kor 2008. március 28. Több évesre tervezett adatátadás keretében három és félmillió, a második világháború után fogolytáborba került ember adatlapját tartalmazó digitális dokumentummásolat jutott el amerikai, izraeli és lengyel holokausztmúzeumokba és -emlékhelyekre … Tovább »

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

Az egész református közösség arculcsapása az a tény, hogy David Irving, Európa egyik legaktívabb történelemhamisítója ifj. Hegedűs Lóránt jóvoltából egyházi fórumon tarthatott előadást – írja tiltakozó levelében Thomas Hennefeld az osztrák református egyház főtanácsosa, aki a sajtóból értesült a történtekről.

“Ne volt KISZ-vezetők oktassanak ki minket az önkényuralomból!” Nem kell más jelkép március 15-én, mint a magyar trikolór – mondta Sólyom László Erdélyben, nyilvánvalóan a Fidesz rendezvényein immár általánossá vált jelképként használt árpádsávos zászlóra utalva. Az általunk megkérdezett képviselők ugyan nem örülnek feltétlenül az új szimbólumnak, de szerintük “már csak azért is” ragaszkodni fognak hozzá.

A társadalmi traumákról újabb vitasorozatot indított a Védegylet a társadalmi „Kik vagyunk?” címmel. A sorozat első beszélgetésén, március 9-én a magyar társadalmat ért szörnyűségekről, és ezek hatásairól volt szó. Hankiss Elemér, Vásárhelyi Judit, Orosz István és a közönség szerint rosszul állunk a történelmi traumák feldolgozásával, alig van magyarságtudat, és fel kellene számolni a sérelmek okozta szembenállást.

Többen antiszemita támadást sejtenek azon vizsgálat mögött, amely a kormányzó brit Munkáspártnak nyújtott, állítólag nemesi kiváltságokkal jutalmazott titkos magánhitelek ügyében folyik a Labour fő kampánypénz-gyűjtője ellen – írta a szombati The Daily Telegraph.

Még a külföldi sajtó is érdemesnek találta közölni a hírt: Deganjában, az éppen száz évvel ezelőtt alapított első kibucban a kollektíva tagjai elhatározták, hogy megszüntetik az eddigi teljes kommunarendszert, és differenciált béreket vezetnek be. A hír valóban megdöbbentő, hiszen a kibuc sokak számára Izrael szimbóluma, Deganja pedig a kibuci mozgalom zászlóshajója.

Hosszú interjút adott a világ egyik vezető napilapjának, a brit The Timesnak a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a beszélgetésben szólt a reformokról és az MSZP-n belüli viszonyokról, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnökről.

Az antiszemitáknak nincs jelentős támogatottságuk Magyarországon, és elvi szinten a Fidesz sem pártolja őket, de ez az ellenzéki párt gyakorlati politizálásán már nem mindig látszik – mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Timesnak adott interjúban fokozódó magyarországi zsidógyűlöletről beszélt, amellyel szerinte érdekközösséget vállal a Fidesz.

„Az Újlipótváros a pesti East-Manhattan, amelynek kopottan is legelegánsabb avenue-ja a Pozsonyi út, s amelynek legelőkelőbb parkjában a második világháború kitörése után már nem épülhettek meg az ambíciózusan megálmodott felhőkarcolók (…) a kulcsos-tükrös-ülőkés liftek (…) a nagypolgári kétszázhúsz négyzetméterek, a teniszpályányi tetőteraszok margitszigeti panorámával, a több száz eredeti Bauhaus-körablak, meg a frissen csiszolt parkettájú nappalik, falukon az obligát Scheiber Hugó-vásznakkal.”