Tovább küzd egy újságíró az egyházi vezetők átvilágításáért

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Forrás: Népszabadság Online

2008. március 31. Újra kezdődött az egyházi vezetők ügynök múltját firtató polgári per a Fővárosi Bíróságon, amely a mai tárgyaláson java részt azzal foglalkozott, hogy időben indított-e pert az újságíró, vagy elkésett.

Az eljárás előzménye, hogy 2005-ben Kozák Dánielnek, az origo.hu újságírójának megkeresésére Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István elnök, Bosák Nándor alelnök, illetve Veres András titkár úgy nyilatkozott: nem közszereplő. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, hogy együttműködtek-e az egyházi vezetők a pártállam titkosszolgálataival.

Ezután fordult az újságíró felperesként a Fővárosi Bírósághoz annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.

A református egyház szintén megkérdezett vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban már közszereplőnek vallotta magát, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház vezetője így nem vált az eljárás alperesévé.

A többi perbe vont egyházi méltóság közül már csak Zoltai Gusztáv tölti be hivatalát, Frenkl Róbert, Szebik Imre, Seregély István, Bosák Nándor és Veres András már megvált akkori egyházi tisztségétől.

Az Élet és Irodalom 2006 március 3-i számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték.

A Fővárosi Bíróság 2007 februárjában már nem jogerősen kimondta, hogy az egyházi méltóságok közszereplőnek minősülnek, így a levéltárnak ki kell adnia a rájuk vonatkozó iratokat. Ám a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon formai hibákra hivatkozva hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el.

A megismételt eljárás mai tárgyalásán a Fővárosi Bíróság java részt azzal foglalkozott, hogy időben indított-e pert az újságíró, vagy elkésett, és ezért érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó a keresete.

Több, a tárgyaláson résztvevő jogász is úgy vélte: az állambiztonsági levéltárról szóló törvény ellentmondásos, nehezen értelmezhető, eljárási szabályai szinte megoldhatatlan nehézség elé állítják a jogalkalmazót.

A Fővárosi Bíróság újra át fogja tekinteni a határidők kérdését, és ha elkésettnek ítéli a keresetet, akkor elutasítja, ha nem, akkor folytatódik az egyházi vezetők ügynök múltját firtató polgári per a Fővárosi Bíróságon.

[popup][/popup]