„Ugye, anyu, a gyerekek nem is lehetnek zsidók,
csak a bácsik és nénik …?“
/Félálomban, nyitott ablakon keresztül hallott
utcai beszédtöredék, Kr.u. 1996-ban/
Tőzsér Árpád
 

Alt Jánosnak messze földön ismert és közkedvelt fotóműterme volt a kisvárosban. Majd … Tovább »

Menekült idegenvezető menekült látogatókat kalauzul.

A múzeumlátogatók ámulattal néznek egy díszes, azúrkék boltíves építményt. Az irodaépület magasságú Istár-kapu több mint 2500 éves, és egykor egyike volt az ókori Babilont övező fal bejáratainak – a jelenlegi Irak … Tovább »

A motorozás az Egyesült Államokban rendkívül népszerű. Amikor a kaliforniai autósztrádán felbukkannak az alakzatban száguldó motorkerékpáros klubok, én tisztelettudóan lehúzódom a leállósávba. Megvárom, amíg eldübörög a félelmetes csapat.

Kalifornia államában közel egymillió … Tovább »

Ez a komoly úr, aki oly igen elgondolkodva áll a Jad Vasémben, az elpusztított zsidó közösségek emlékműve előtt, nem más, mint Heinz-Christian Strache, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke.

A kép aktualitását az adja, hogy vasárnap az FPÖ nagyarányú … Tovább »

A Költészet Tavasza című rendezvénysorozatra voltunk hivatalosak, s rendhagyó irodalomórát tartottunk Zilahon.

Versmondó versenyen hallgattuk a diákokat, román költőkkel közösen olvastunk fel, s verseinket együtt publikálták magyar és román nyelven is, végül pedig Szilágycsehben … Tovább »

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

“Mennyi hely kell a munkához a szőlőtő körül?  Minden oldalon hat tenyér. Rabbi Ákivá szerint három.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

Amerika legrégibb és talán legpatinásabb könyvkiadója, a Jewish Publication Society of America manapság viszonylag kevés könyvet ad ki évente, ezért különös megtiszteltetésnek számít, ha egy bizonyos műre esik a választásuk.

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Távozik posztjáról Mehmet Kaplan svéd építésügyi és városfejlesztési miniszter, miután Izraelnek a palesztinokkal való bánásmódját ahhoz hasonlította, ahogy a náci Németországban bántak a zsidókkal – jelentette be hétfőn Stefan Löfven svéd miniszterelnök. Mehmet Kapkan tavaly nyáron együtt vacsorázott török szélsőjobboldaliakkal is.

Ugyanazon a reggelen, amikor a Mazsihisz a Dunában talált – vélhetően az 1944-es tömeggyilkosságok idején megölt – áldozatok emberi maradványait helyezte nyugalomra a Kozma utcai temetőben, az EMIH közzétette a hírt: „Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták. Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.”

Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták.  Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.

Az … Tovább »

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

Lehet-e egy zsidó arab?

Kedd este, több száz összegyűlt ünneplő jelenlétében átadták a felújított óbudai zsinagógát. 

Óbudán egy korábban tévéstúdióként használt épület kezdett újra zsinagógagént működni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető … Tovább »

1947. április 12-én indultak az első vagonok, megkezdődött a csehszlovákiai magyarok kitelepítése. 

Lehet-e egy arab zsidó?

A program részeként előadások és panelbeszélgetések hangzottak el az európai holokausztról, Nehru szerepéről a zsidó menekültek Indiában történő befogadásáról.

2015 márciusától egy esztendeig Magyarország volt a kormányok közötti IHRA (Holokauszt Emlékezési Szövetség) … Tovább »

Izrael magyarországi nagykövete nem tűrte tovább a Magyar Hírlap publicistájának Tűrhetetlen címmel publikált cikksorozatát. A lap főszerkesztőjének, Petán Péternek írt, április 4-én kelt tiltakozó levelét, melyet a Szombat szerkesztősége is megkapott, s melyet az alábbiakban közlünk, Rogán Antalnak, Karas Mónikának és Széles Gábornak is elküldte.