Júliusban az első sabati barheszemet huszadmagammal fontam meg Mádon, majd a frissen felújított rabbiház udvarán, a szabadtéri kemencében sütöttük aranybarnára. Mindannyiunk számára felemelő érzés volt, amikor a szombatfogadáson újra imádsággal telt meg Európa egyik legszebb barokk zsinagógája.

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

Az egyik legbefolyásosabb amerikai szervezet, a Rágalmazásellenes Liga (ADL) szerdán nyilvánosságra hozott közleményében megállapítja: az amerikai főiskolai és egyetemi campusokon jelentősen megnövekedett az antiszemita incidensek száma.

A jelentés hatvan campuson kilencven incidensről … Tovább »

A nyár az utazás, pihenés, romkocsmában, kertben, teraszon, vízparton üldögélés, szabadtéri főzés és sütögetés, a kóstolódás ideje.  Nyári szünet előtti számunk írásainak többségét a gasztronómia köti össze. De korántsem csupán receptek szerepelnek benne: igazi kulturális kalandtúra ez a kulináris összeállítás, akár a hazai recept-történelem, akár Izrael, akár a nemzetközi zsidó konyha trendjei kerülnek szóba. Kóstoljanak bele, helyenként akár bédekkernek is használhatják, ha utaznak, nyaraljanak jól, szeptemberben jövünk.

De addig még egy gasztronómiai lapbemutatóra invitáljuk.

Az ősi patriarchális társadalmak nem, vagy csak kivételes esetekben tették lehetővé a nők aktív politikai, közéleti szerepvállalását, így ezek irodalmában a női szereplők többnyire csak kiegészítő szerepet kapnak.

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Riccardo Di Segni római főrabbi bemutatta a Talmud olasz fordításának első kötetét.

A Talmud a zsidóság törvényeinek, szokásainak gyűjteménye, amelyet különböző korokban és helyeken állítottak össze. A zsidó Biblia (héberül Tóra, azaz Mózes öt könyve) utáni második … Tovább »

Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija Tóra, Evangélium, Európa címmel tartott beszélgetést május 18-án a Párbeszéd Házában. 

A keresztény felkérésre … Tovább »

A tel-avivi Bét Hátfucot (a Zsidó Diaszpóra múzeuma) a világ egyik legnagyobb, harmincezer tételes zsidó zenei archívumát kívánja digitalizálni.

A múzeum ezért nagyratörő adománygyűjtő kampányt indított. A cél az, hogy a zsidó zenei gyűjteményüket digitálisan is elérhetővé … Tovább »

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

Lehet-e egy arab zsidó?

Uri Asaf költő és a zsidó hagyomány szövegeinek elkötelezett fordítója. Miért és hogyan fordítja a szent szövegeket magyarra?

Egyre több izraeli muszlim és keresztény arab lány vonul be – önként, hazaszeretetből, rácáfolva a hamis vádakra, miszerint Izrael apartheid állam. 

Miért akarnak a fiatal muszlim lányok Izrael oldalán harcolni?

Amikor az egyik muszlim lány – nevezzük ‘A’-nak – elhatározta, … Tovább »

Orbán Viktor a Brüsszel-ellenes szabadságharc és a háttérhatalmak által szervezett, fenyegető népvándorlás motívumaira építette föl március 15-i beszédét.

Kapedli és kokárda  – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.

Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.

A Mazsihisz elnökével történt levélváltás nyomán, a debreceni polgármester felülvizsgálta álláspontját, és mégis mód nyílik a botlatókövek letételére.

A korábbi álláspont szerint a cívisvárosban sem az önkormányzat, sem a helyi zsidó hitközség nem támogatta az Auschwitzba … Tovább »