Összesen 545 találat (521 - 540) : 168 óra / Szombat.
Bővérű humorral, iróniával és öniróniával játsszák el kortársaikat a Budapesti Zsidó Színház szereplői a Hunkurunk, avagy a szemérmes nem tanul című előadásukban, amit legutóbb a Sirályban adtak, június 21-én. A három hét alatt összeállított előadás a rendező Dömötör … Tovább »
A FIDESZ-Magyar Polgári Párt és az MSZP egy-egy zsidó identitású politikusa cserélt eszmét egymással 2006. április 15-én este a Bálint-Házban, a Kidma cionista ifjúsági szervezet rendezésében.
„AZ EMBERNEK VAN ELÉG DOLGA – KI ÉR RÁ MÉG ROMANTIKÁZNI IS?”1
Társtalanok és társkeresők
„ Valahogy ez a világ túl laza lett, különösen amióta van internet, azóta az emberek úgy gondol jak, ha nem jön be nekik valaki, akkor majd ’lőnek’ másvalakit a neten… ”
Szép magyar könyv, sok héber betűvel Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig. MTA Judaisztikai Kutatócsoport – Osiris Kiadó, 2003; … Tovább »
Hanukaland
Rakd sorrendbe a hanukai eseményeket:
„Harcolnunk kell a szír-görögök ellen” – mondja Matitjahu.
Végül a zsidók egy korsó olajat találtak, s ezzel gyújtották meg a menóra lángjait.
Azt mondta: „Nem tanulhatjátok szent könyveiteket.”
Köszöntjük a 75 éves Kertész Imrét!
KOLTAI NELLI
Sorstalanság: a mi Auschwitz-mítoszunk
A TOTALITARIZMUS ÁRNYÉKÁBAN – A TOTALITARIZMUS MINT LÉTÉLMÉNY
A totalitárius rendszer, amely nemcsak megköveteli az egyértelműséget, hanem a szerkezeti-lét elemeiben maga … Tovább »
1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iróniával – a következőt írta Marie Bonaparténak, barátjának és tanítványának:
„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidóság … Tovább »
Lugosi Viktória
Piroska néni
Hova mész? – kérdezi az idegen, a falu utcáján egyedül kódorgó kisfiút.
Számítógépezni – válaszol a kis kese hajú, és mutatja az ujján, hogy három és fél éves.
Miért, tudsz?
Hát hogy a fenébe ne! – vonja meg a vállát, … Tovább »
„Kicsoda Ön, kedves olvasó?” – ez volt annak a kérdőívnek a címe, melyet 2000. áprilisi számunk olvasói vehettek kézbe lapunk mellékleteként. A megjelenést követő két hétben mintegy 160 kitöltött kérdőív érkezett vissza, közel tíz százaléka az űrlapoknak, majd további … Tovább »
Isten ezért megáldotta a bábákat…
(Deáky Zita: A bába a magyarországi népi társadalomban. Budapest: Centrál Európa Alapítvány, 1996)
Kérdés: miért olvashatja a magyar zsidóság a Szombatot? Válasz: Sifra és Pua jóvoltából. Ők voltak azok a bábák, akik az egyiptomi … Tovább »
Peer Krisztián
Nekifutások, túlfutások
Volt ez a telefonos megkeresés, és utána a közismert lépcsőház-effekt, a későn beugró frappírozott válasz, hogy: „Honnan veszik, hogy nem vagyok zsidó?!” A név? A fiziognómia? Érződik a mondataimon? Vagy azért ezt úgy lehet tudni? … Tovább »
Az illusztrációtól a nagytotálig. Szabó István filmjeinek zsidó motívumai
Élvezetes és lefegyverző élmény életműve egészét meg- vagy újranézve tanulmányozni Szabó István közel négy évtizedes alkotói korszakának belső logikai rendszerét.
Alig észrevehető, apró … Tovább »
Stark Tamás történész évek óta foglalkozik a magyar zsidóság Soá idején elszenvedett veszteségeivel és a túlélő zsidóság demográfiájával. Nemrég elkészült tanulmánya a magyar zsidóság létszámának 1945-1995 közötti alakulását próbálja megbecsülni. írása … Tovább »
A nagykőrösi zsidóság kétszáz éve
Kisebb vidéki városaink közül – többek között – nagykörösön, ebben a 25.000 lakosú városban igen aktív zsidó közösségi élet folyik. Évek óta „regionális” központként ide gyűlik össze a környező városok, falvak, települések … Tovább »
Török Petra
Zsidó könyvkiadás 1945 előtt
A fenti bejegyzés olvasható a Bánóczi József és Gábor Ignácz szerkesztésében megjelenő Népszerű Zsidó Könyvtár sorozat Blau Lajos: A Talmudról című értekezésének belső címlapján. A könyv hátulján … Tovább »
„Képmutató farizeusok” II.
A farizeus szó a héber parus (t. sz. perusim) szóból származik, jelentése kb. „elkülönült”. A rabbinikus iratokban sok mindenre alkalmazzák a kifejezést, úgyhogy szinte reménytelennek tűnik összes jelentésének feltérképezése. Jelenti … Tovább »
(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)
Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »
3.2 MILLIÁRD BEVÉTEL
Történelmi okoknál fogva az izraeli gazdaságban nagyon jelentős állami, szakszervezeti, önkormányzati és más nyilvános tulajdonban lévő vállalkozás fejlődött ki. Az államalapítás előtti időkben, valamint Izrael létezésének első éveiben a … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »