Till Attila eddig is számos zsidó rendezvényen vállalt feladatot. Az elmúlt évben a Bálint Ház A rabbi, a pap, meg többiek című programjának volt állandó műsorvezetője. Arról kérdeztük, hogy érezte magát ebben a közegben és milyen a kapcsolata a zsidósággal.

A napokban kerül a könyvesboltokba a Mazsike és a Tevan Alapítvány gondozásában az Örkény István születésnek 100 évfordulójára megjelent 2×1 perces novellák című kiadvány. A kötet Örkény István ismert egyperceseit, és azok parafrázisait tartalmazza. Szerzői: Dragomán György, … Tovább »

Szolidaritási akciót rendez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Székhelyi József színművész mellett vasárnap este Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga közelében található Goldmark teremben – közölte a Mazsihisz szerdán az MTI-vel.

Breuer Klára a Külügyminisztérium kabinetfőnöke 2012. április 19-én részt vett a „Régen volt? Hol is volt?” országos középiskolai vetélkedő döntőjén. Alábbiakban a politikus asszony, az eseményen elhangzott beszédet olvashatják.

A Jobbik erkölcsrendészei, úgy látszik, szemet hunynak báró Tormay Cécile nemzetes asszony szexuális beállítottsága felett. Mindegy nekik, férfit vagy nőt szeretett, csak zsidózzon. Most nem zeng a „Mocskos buzi!”, meg az árpádsávosok hasonló dörgedelmei.

A Szombat keresztény egyházi vezetőkhöz fordult a Jobbik képviselő Parlamentben elhangzott, a tiszaeszlári vérvádat felmelegítő, gyűlöletkeltő beszéde kapcsán. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke közösen válaszolt kérdéseinkre.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) nyílik csütörtökön délelőtt az Örkény István emlékév: az író-drámaíró századik születésnapjáról az ország több kulturális intézményében megemlékeznek. Örkény István születésének 100. évfordulóján, ma este fél hatkor Esterházy Péter író és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitja meg a Mi mennyi? – Örkény István százéves című kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Lehet-e és van-e Magyarországon zsidó lobbi? Az amerikai zsidó szervezetek érdekérvényesítő tevékenységéről 2011. októberi számunkban írtunk, most pedig arra vállalkoztunk, hogy kiderítsük, Magyarországon van-e zsidó lobbi, milyen feladatokat végez, illetve miket kellene ellátnia.

Örkény István 100. születésnapja alkalmából rendezett tárlaton ritkán látott és néhány most bemutatásra kerülő fotó és dokumentum idézi fel a Kossuth-díjas író életét. A kiállítást az érdeklődők március 29-től május 31-ig tekinthetik meg a Cultiris Galériában.

A 2×1 perces novellák című kiadványt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat a Szombat Szalon keretében, 2012. április 17-én, kedden 18:00 órakor mutatja be a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában (Budapest VII. ker., Klauzál tér 13.), ahol a szerzők olvassák fel írásaikat. Belépődíj 800 forint, amely tartalmazza a kötet árát.

2011. április 5. csütörtök, 11:00 órától
Az emlékév ünnepélyes nyitánya a Petőfi Irodalmi Múzeumban
100 éve ezen a napon született Örkény István. Ebből az alkalomból a Hungarofest, az OSZK, az OSZMI, a Palatinus Kiadó és a PIM összefogásával indul el az íróra emlékező … Tovább »

Halottakról nem jót kell írni, hanem jól, vagyis az igazat – tartja a közmondás, már ha pontosan fordítják. És bár Csurka István halálhírével vannak tele a lapok, mintha mégsem lenne teljes a kép. 
Visszafogottság, gyász, némi megilletődöttség érződik a sorok között, mintha … Tovább »

Megjelent Komoróczy Géza történész, hebraista, assziriológus kétkötetes A zsidók története Magyarországon című könyve. A több mint 2400 oldalas, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvet mintegy 400 illusztráció, kép gazdagítja – mondta el a szerző.

Megjelent Komoróczy Géza történész, hebraista, assziriológus kétkötetes A zsidók története Magyarországon című könyve. A több mint 2400 oldalas, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvet mintegy 400 illusztráció, kép gazdagítja – mondta el a szerző az MTI-nek.

Az Amerikai Népszava adta hírül, hogy Kertész Ákos író Kanadába távozott, és a hatóságoktól menekültstátuszt kért. Az író közleménye szerint az ellene indított hecckampány során fizikai fenyegetés is érte, s „nem számíthatott arra, hogy Magyarországon védelemben részesül”.

Gyakran keseregtek régebben, akik kósert akartak enni Budapesten, mert kicsi volt a választék, s a minőség is elég ingadozó. A helyzet mára némileg megváltozott, bár vannak még meghódítandó csúcsok. Kósert tartani azonban mindig nehezebb és költségesebb, mint  tréflit enni. Vidéken, ahol legfeljebb egy-egy hitközségi konyha kínált meleg ételt, bizonyára még nehezebb lehetett a helyzet, felvágott talán csak a fővárosból érkezett.

A karmester az Új Színház új igazgatójának hivatalba lépése alkalmából szerette volna felhívni a figyelmet a kinevezéssel kapcsolatos problémákra.

Halottakról nem jót kell írni, hanem az igazat – tartja a
közmondás, már ha pontosan fordítják. A zsidó hagyomány szerint nem ünneplünk
ellenségeink halálakor, mert Isten teremtette lélek pusztult el. Nem ünneplünk
hát, de nem is felejtünk.
 

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.