Nyílt levélben fordult a Jobbik Áder Jánoshoz, miután sajtóhírek szerint az államfő Magyar Szent István Rend kitüntetést adományoz Kertész Imre írónak. A párt szerint a Nobel-díjas író a magyarságról tett korábbi kijelentései miatt méltatlan az elismerésre.

Kertész Imre tegnap kiszivárgott augusztus 20-i állami elismerése olyan abszurd és hihetetlen fordulat az elmúlt hónapok történelmi és emlékezetpolitikai “vitájában”, amit nemcsak felfogni, de még elhinni se könnyű. Kertész a nol.hu szerint a Magyar Szent István Rendet kapja, és az Index úgy tudja,  az sem kérdés már, hogy átveszi-e a díjat: igen, eldöntötte, átveszi. Ezért jelenhetett meg egyáltalán a hír az összes protokollszabályt felrúgva a valasz.hu-n, pont ugyanakkor, amikor a nyomtatott Heti Válasz Schmidt Mária négyoldalas, Kertészt méltató írásával az utcára került.

A bugaci rendezvényen kiderült: sokkal izgalmasabb IX. századi sámánnak öltözni, mint például múlt századi szociáldemokratának. Az ősi összejövetel szigorú házirendje egyébként nem tiltja, hogy bárki Szálasi-pólóban feszítsen.

A Roma Holokausztra emlékeztek a túlélők, utódok, az államfő, a pártok, és civilszervezetek.

A megemlékezők a VIII. kerületben található Horváth Mihály téren gyülekeztek több százan, majd énekelve és a roma holokausztot felidéző, korabeli fotókat ábrázoló transzparenseket … Tovább »

„A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás” címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa.

Emlékezés tokajban az 1944. áprilisi tragikus eseményekre.

Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.

Zoltai Gusztáv egy hete megválasztott utódja, Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója korábban művésznéven transzvesztita előadóként tevékenykedett, egy másik néven is színészkedett, és jelenlegi nevén katolikus kántorként is működött.

Dr. Kunos Péter is jelölt volt a Budapesti Zsidó Hitközség, illetve jelölt lesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatói posztjára. Az alábbi bemutatkozást és programnyilatkozatot juttatta el a hitközségi adminisztráció révén a képviselő-testületi tagokhoz.                                                                                         … Tovább »

„A soá is elfoglalta méltó helyét történelmünkben legnagyobb nemzeti tragédiáink között, miénk a szégyene, a vesztesége és a gyásza is” – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken Koszorús Ferenc posztumusz vezérezredes emléktáblájának koszorúzási ünnepségén … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség a leginkább Zoltai Gusztávhoz köthető Schwezoff Dávidot választotta meg új ügyvezető igazgatójává.

Hetven esztendeje annak, hogy a pécsi és Pécs környéki zsidóságot elhurcolták, és többségüket elpusztították. Az évfordulón, 2014. július 4-én, és a következő két napon felidézik a több mint négyezer mártír drága emlékét.

Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak – rabbivá avatták Szerdócz Ervint.

„Fulladj meg, bassza meg!” – kiáltja dühében Gáli József elbeszélője unokatestvérére 1943 nyarán. Majd így folytatja: – „Ez meg is történt a következő nyáron. Gázban, június 29-én, Péter-Pálkor, a kivagonírozásunk napján.”

Az olasz fronton harcoló magyar zsidók a sajtó hasábjain[1]

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a varsói Magyar Kulturális Intézet szervezésében 2014. június 23-án nyitották meg a varsói Emanuel Ringelbaum Zsidó Történeti Intézetben a magyar Soá tragikumát feldolgozó összművészeti kiállítást.

Scheiber Sándor utóvédharcai

Képes beszámoló

„A feldolgozás folyamatban…”