Egy 21 éves bécsi műegyetemista a történelmi determinizmus és az emberi szabadság viszonyáról vitatkozik orosz diáktársával, s a beszélgetés hevében az az érzése támad, hogy az egyénnek igenis lehetősége van a kettő együttes megélésére. Aznap éjszaka elégeti egyetemi indexét, … Tovább »

A Habima színház Budapesten

A május 3-a és 10-e között sorra kerülő Izraeli Hét keretében várható a Habima, az izraeli Nemzeti Színház vendégszereplése. A vendégjáték kapcsán kérdeztük Rónai Andrást, a Valahol Európában egykori Ficsúrját, a 43 éve Izraelben élő állami … Tovább »

 Kísérlet a zsidó kényszer-munkaszolgálat újraértékelésére

Hűnye a nemjóját, ez a nadrág éppen megfelelne nekem mondta Szajlai szakaszvezető Kisvárdán 1942 telén az egyik munkaszolgálatosnak, aki csomagban érkezett téli szövetből készült utolsó ruhadarabját viselte, … Tovább »

Olvasóink közül legtöbben, ha a közel-keleti harcokról van szó, az utóbbi évtizedek konfliktusaira gondolnak, s mivel ezekben Magyarország nem vett részt, nem is értik a címet. Pedig háromnegyed évszázaddal ezelőtt, az I. világháború palesztinai és szuezi frontjain jelentős osztrák-magyar … Tovább »

„Zákhór – ál tiskáh” – „Emlékezz – ne felejts” – az Egyiptomból csak éppen kiszabadult zsidó népet megtámadta Amálék, orvul, alattomosan. A harcképes férfiak a pusztában küzdöttek, a táborban csak a védtelenek maradtak gyermekek, nők, aggastyánok, betegek. Ámálék gyilkosai … Tovább »

Teste tüzelt, gennyes sebeit lángoló dárdák hegyei nyaldosták, mintha több ezer tűn feküdne. A határtalan fájdalomtól meggörnyedt, s ez rettenetesebb volt még az áhított halálnál is.

Tűznyelvek mardosták mindenfelől, fejét, lábát izzó szikrák hasogatták.

Élet és halál, … Tovább »

Varsó, 1943. április 28.

Én, a tarnopoli Josszel Rakover, geri hászid, a nevezetes Rakover és Meisel családhoz tartozó szent és jámbor ősök leszármazottja, akkor írom ezeket a sorokat, amikor a varsói gettó már lángban áll. A ház, amelyben vagyok, egyike az utolsóknak, amelyeket … Tovább »

Noha tudjuk, hogy Ros háSáná – újév napja – az őszi tisrí hónapra esik, niszánt, ezt a tavaszi hónapot is szokás a zsidó kalendárium első havának tekinteni. (Figyeljük csak meg: ha valaki fel akarja sorolni az év hónapjait, sohasem a tisrível kezdi, hanem a niszánnal – „niszán, … Tovább »

A zsidó diaszpórában elsősorban a költészet, a költők voltak fenntartói a héber nyelvnek. A költészetnek (és persze más irodalmi műfajnak is) évszázadokon át voltak olyan művelői, akik mondanivalójukat, gondolataikat, érzelmeiket, vágyaikat egyéni vagy az úgynevezett „gazdanéptől” … Tovább »

Izrael létezésének 44 éve alatt a háborúkban és terrorcselekmények következtében csaknem húszezer ember vesztette életét. Alig van család, amelyet ne ért volna veszteség. A békevágy éppúgy közös, mint az Izrael Állam létének biztosítása iránti felelősségtudat. Hiszen Izrael … Tovább »

A „területet békéért” csak ürügy a területnyerésre, békét békéért kell követelnünk

A közel-keleti békét értékelő kilátásokban a népi bölcsesség a „területet békéért” elvben látszik megszilárdulni. Eszerint, ha Izrael visszaadná az arab országoktól 1967-ben … Tovább »

Márai Sándor 1926-os palesztinai útirajzaiból

Kilenc évvel a Balfour deklaráció után (és hét évvel Hitler hatalomra jutása előtt) még Párizsban él a 26 éves kitűnő tollú író-publicista, amikor 1926 márciusában Marseillesben felszáll a francia lobogó alatt hajózó „Cap … Tovább »

Judaisztikai intézet Kolozsvárott

1990 októberében Kolozsvárott megkezdte működését a Mose Carmieli Judaisztikai és Történettudományi Intézet (ez az elnevezés az intézet hivatalos román nevének fordítása). Az elnevezés Mose Carmieli Weinberger professzorra, a New Yorki Yeshiva … Tovább »

A szerbhorvát ellentét a zsidókat is szembefordítja egymással

A szerbek és horvátok véres konfliktusa megosztja Jugoszlávia 6000 főnyi zsidóságát is. „Azelőtt csak kétféle zsidót különböztettünk meg: askenázit és szefárdot. Most sajnos már megkülönböztetünk szerb és … Tovább »

Telefoninterjú Elie Wiesellel

A tanítást, a nevelést Elie Wiesel legalább olyan fontosnak tartja, mint az írás művészetét. A Nobel-békedíjas író, aki maga is megjárta Auschwitzot és Buchenwaldot, s elvesztette családját, könyveiben megrázóan örökíti meg a legújabb kori zsidó … Tovább »

Az Izraeli Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, Reuvén Sáron egyszerre három országban látja el hazája képviseletét. Havonta egy hetet tölt Lengyelországban, egy hetet Csehszlovákiában, a fennmaradó időt pedig Budapesten. Kérdésünkre, hogy miért épp ezek az országok kerültek, … Tovább »

Magyarországi tankönyvek zsidóság-képe

Március 8-9-én a budapesti Városházán szerveztek konferenciát a kisebbségekről. A népes és érdekes összejövetel egyik szekciójában tankönyvekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. Vajon mit tanul a fogékony gyermek az iskolai oktatás során … Tovább »

Az első évről számvetést készítő közgyűlésre mindössze néhány tucatnyian jöttek el. Mégis szívet melengető, hogy Isten tisztelete, vallásaik tanításának szelleme szeretetteljes megértésben ülteti egymás mellé a püspököket és rabbikat, különféle felekezethez tartozó … Tovább »

– Hórás és habonista vagyok, mutatkozik be Róna Péter, az Almássy téri Szabadidő Központ első emeletének büféje előtt. A nagyterem ajtói tárva-nyitva, s Az éjjeli vonat Kairóban című népszerű izraeli sláger hangja tölti be a teret. Bent vagy 100-120 tizen- és huszonéves táncol, … Tovább »

Elnézésüket kérem, hogy idő- és helyszűke miatt egyszerre válaszolok bírálataikra.

Anticionizmusnak a zsidóságon belül azt az álláspontot nevezik, melyet asszimilált erőkön kívül a vészkorszak előtt az ortodoxia döntő többsége, ma már azonban csak kis csoportjai képviselnek, … Tovább »