,,Mindenféle könyvadományt szívesen fogadunk”

Judaisztikai intézet Kolozsvárott

1990 októberében Kolozsvárott megkezdte működését a Mose Carmieli Judaisztikai és Történettudományi Intézet (ez az elnevezés az intézet hivatalos román nevének fordítása). Az elnevezés Mose Carmieli Weinberger professzorra, a New Yorki Yeshiva Institute nyugalmazott tanárára, volt kolozsvári főrabbira utal. Az egyelőre egy helyiséget elfoglaló és egy főállású munkaerőt foglalkoztató intézet vezetője a 45 éves Gyémánt László (névjegye szerint Ladislau Gyémánt) professzor, a történettudományok doktora, aki maga is másodállásban látja el e feladatkörét: főmunkahelye a kolozsvári Akadémiai Történeti Intézet.

• Mik a tervei a most megalakult intézetnek?

Szándékunk az, hogy fölmérjük és katalogizáljuk az erdélyi zsidóság történetére vonatkozó írott forrásokat. El akarjuk készíteni az erdélyi zsidó irodalom bibliográfiáját is. Tágabb értelemben kutatási témánk az erdélyi zsidóság története, beleértve a kultúrtörténetet is. Mindezt szeretnénk egy tágabb közép-európai keretbe beágyazni.

• Erdély története elszakíthatatlan a magyar történelemtől. Ha ezzel a kérdéssel foglalkozik, nem tart attól, hogy egyes román kollégái ferde szemmel néznek majd Önre?
• Mi a kiadványainkat magunk finanszírozzuk, így másnak nincs módja arra, hogy beleszóljon abba, amit publikálunk. Engem csak a saját öncenzúrám korlátoz. Hosszú tapasztalatom van, tudom, meddig lehet elmenni. Az új helyzetben persze sokat lazult a cenzúra, de például az Erdély története tanait az ottani közegben nem kívánom népszerűsíteni.
• Milyen eredményeik vannak már?

1991 áprilisában rendeztük az első konferenciánkat. Az angol nyelvű konferencia címe Tradition and Universality (The culture and history of the Roumanian Jewry) volt. Az elhangzott előadások anyagából egy kiadványt is szerkesztettünk, amivel az a célunk, hogy „betörjünk a világpiacra”. Ez év őszén tervezzük a második konferenciát, amelynek témája a zsidó kultúra és társadalom Közép és Dél Kelet Európában. Szeretnénk azonban még szélesebb kapcsolatokat kiépíteni, értve ezen kiadványcserét, egymás munkatársainak fogadását és konferenciákon való részvételt. A már említett kiadványunkat elküldtük számos helyre, most várjuk a válaszokat. Az intézetünkben zajló oktatás nyelve egyébként a román, mivel hallgatóink többsége ezt a nyelvet beszéli.

• Hogyan fogadták az intézet megalakulásának hírét a különböző politikai körök a városban? Nem találkoztak rosszindulatú reakciókkal?
• Én is ettől féltem, de éppen ellenkezőleg történt. Meglepetéssel láttam, hogy milyen sok embert érdekel a téma, hányan húznak elő a fiókjukból témába vágó kéziratokat. Pozitív fogadtatásban részesültünk a kolozsvári románság és a magyarság részéről egyaránt. Én ugyanis elmentem az ottani román és magyar újságokhoz is, és mindenütt lelkesen fogadtak, segítséget ígértek, és kérték, hogy továbbra is tartsuk a kapcsolatot.

A miénkhez hasonló új intézeteknek, amelyek a liberális fellegvárnak számító történelemfilozófia karon jöttek létre, még nagyon bizonytalan a státusuk. Az elmúlt másfél évben a miénken kívül létrejött még a Poszt-totalitáriánus Társadalmakat Tanulmányozó Intézet, az Interetnikus Kapcsolatokat Tanulmányozó Intézet, valamint a Modernitást Tanulmányozó Intézet. Ezek közül még mindig a mi helyzetünk a legszilárdabb.

• Ezen intézetek létéből következtethetek arra, hogy az egyetem oktatói kara liberális beállítottságú?
• Ezt így nem lehet mondani. Az enyémnél idősebb generáció tagjainak többsége vagy a Vatra vagy az RMDSZ tagja. Az én generációmra, a negyvenesekre elmondhatjuk azt, hogy általában a liberális eszme hívei. A nálamnál fiatalabbaknak pedig, akik csak ’89 után kerültek az egyetemre, még nincs markáns politikai arculatuk, elsősorban azért, mert Ceausescu alatt az elmúlt 1520 évben egyáltalán nem volt fiatalítás az egyetemen. De ők semmi esetre sem lesznek vatrások.
• A Vatra hogyan fogadta az Önök tevékenységét?
• A Vatra főleg a magyarokkal foglalkozik, nem jellemző rá az antiszemitizmus. A zsidókat szeretnék maguk mellé állítani, hogy a magyarok egyedül maradjanak. Az antiszemitizmus inkább a Romania Mare (Nagy Románia) nacionalista szervezetre jellemző, amely Erdélyen kívül tevékenykedik.
• Hadd kérdezzek most valami személyest. Ön a nemrég lezajlott népszámláláson minek vallotta magát?
• Zsidó nemzetiségűnek, magyar anyanyelvűnek és mózesvallásúnak. Ez azonban nem politikai hitvallás, én nem vagyok politikus. Ilyesmire csak egyszer adtam a fejem, amikor 1989. december 22-én este a korosztályombeliekkel összeültünk az egyetemen, és Egyetemi Demokrácia Csoport néven kiadtunk egy nyilatkozatot. Állíthatom, hogy ez a csoport ma meghatározó tényező a kolozsvári egyetemen. Egyébként februárban lesz rektorválasztás, s a „meccs” a mi jelöltünk és a Vatra jelöltje közt fog eldőlni.

Hadd ismételjem magam: minél több kapcsolatot kívánunk teremteni külföldi társintézetekkel. Ebbe beleértem a publikációcserét, vendégprofesszorok meghívását és min dent, ami a tudományos kapcsolattartás kereteibe belefér. És ami a legfontosabb: most alapítottuk a könyvtárat, mindenféle könyvadományt szívesen fogadunk.

Gadó János