„a magyar törekvő fajta, mert mindig többet és jobbat akar, de nem mindegy, hogyan vagyunk elégedetlenek: van egy libsi elégedetlenség. Az egy nyegle, semmi se jó, ez is rossz, az is rossz. És persze mindig valaki más tehet arról, hogy az rossz. De van egy keresztény hagyománya is az … Tovább »

A gúnyolódás metamorfózisai a magyar nyelvű zsidó sajtóvitákban 1944 előtt

A gúnyolódó üres ember

Az, hogy mi számít viccesnek, koronként, társadalmaként változik. A viccekben rejlő gúny, irónia, kijelölt norma a világképre, a dolgok rendjére, az elvárt attitűdökre … Tovább »

Az Izraeli Labdarúgó Szövetség megnyitotta a jegyértékesítést a magyar szurkolók részére is a szeptember 9-én, hétfőn 20:45-től kezdődő Izrael-Olaszország mérkőzésre, melyet Budapesten rendeznek meg.

A magyar drukkerek számára a Bozsik Aréna B-szektoraiba érhetők el a … Tovább »

A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »

Csepregi Zsolt arra számít, hogy egy esetleges iráni megtorlás ugyanazt a forgatókönyvet fogja követni, mint az április 13-i, Izrael elleni támadásuk, de potenciálisan nagyobb léptékű lesz.

Az Izrael-szakértőt a Magyar Hang kérdezte a várható fejleményekről.

Az áprilisi … Tovább »

„A 20. század elejére a jiddis anarchisták politikailag kudarcot kudarcra halmoztak, de ezzel párhuzamosan fokozódott irodalmi-kulturális tevékenységük. A jiddis (proletár)irodalomra és a baloldali kritikus újságírásra maradandó hatást gyakoroltak.”

Izraelben él, a Jeruzsálemi … Tovább »

Egy méltatlanul elfeledett festő- és zongoraművésznő életét és pályáját kívánjuk bemutatni, amit egy beteljesületlen szerelem kísért egész életén át.

Hacker Mária – hányatott sorsa ellenére – igen termékeny művészként haláláig alkotott. Férjét korán elvesztette, … Tovább »

Auer Lipót hegedűművész élete és műve

Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester,  a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »

avagy: Hogyan rejtsük el az aranyat vészterhes időkben?

– Jó napot kívánok – kiáltotta Dávid a kapu mögül –, Mendel Dávidnak hívnak, nem ismerjük egymást, annak a zsidónak vagyok a fia, aki a házat építette, tudja, aki aztán kiment Amerikába…

Az öreg lecsoszogott … Tovább »

Reggel 9-kor anyám felcsomagolt három nagy (kóser) zsíros kenyeret, három kerti paradicsomot, sót, paprikát és azt mondta: – Este nyolcig haza ne merjetek jönni. Hacsak nem fog esni az eső.

Az esőnek esze ágába se volt esni. Így hát nekiindultuk a weekend telep felé. Le a Poklos … Tovább »

Miért nem tudta megvédeni az izraeli hadsereg a Beeri kibucot?

מהלך הקרב בקיבוץ בארי

No Description

Az Izraeli Védelmi Erők képviselői bemutatták Be’eri kibuc lakosainak, akik átmenetileg egy Holt-tengeri szállodába laknak, a hadsereg vizsgálatának eredményeit, mely … Tovább »

Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnökének beszéde a helyi zsidó temetőben 2024. július 7-én tartott kegyeleti megemlékezésen.

Tisztelt emlékező Közösség, kedves Hittestvérek!

Az egyik legősibb imánk, a Kaddis utolsó mondata mindent tartalmaz, amiről beszélni … Tovább »

Aki a határon túli magyar zsidó közösségekre gondol, annak általában Kassa, Ungvár, Munkács, Máramarossziget, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár vagy Szabadka jut eszébe. Mára ezek a közösségek elapadtak és jelentős nyelvi-kulturális váltás ment végbe a maradékaikon. … Tovább »

“Apám, felismervén, hogy Kohn makacsul kitart reakciós nézetei mellett, és a helyes eszmékről nem lehet meggyőzni, otthagyta. Aznap este otthon felsóhajtott: – Gyanús ember, az a Kohn. Hogy lehet, hogy a 72 helyi zsidó közül egyedül ő élte túl a német megszállást? Hát nem furcsa? … Tovább »

Kamaszkoromban úgy éreztem, hogy útjában áll az írói elképzeléseimnek. Nem mondom, hogy nem kedvelte a művészetet, de azt gondolta, hogy az egy szórakozás, kellemes időmúlatás, semmi több.

Apámmal gyakran jártak operába, nyilván azt feltételezte, Puccini könyvelőként dolgozott, … Tovább »

Budapesti emlékmozaikok az Izraelbe tartó szovjet menekültekről

Amikor magyarországi tömegmigrációs hullámról beszélünk, a legtöbbünknek a 2015-ös, főleg szíriai menekültekből álló tömegek jutnak az eszünkbe, és az ezzel kapcsolatos hisztérikus, Soros-ellenes kampány, … Tovább »

Amikor 2016-ban megjelent Zoltán Gábor Orgia című regénye, az olvasóközönség döbbenten fogadta a Budapest 12. kerületében 1944 végén játszódó történetet.

Különösen a nyilasok brutális kegyetlenséggel véghez vitt „orgiájának” részletes, szinte tárgyilagos ábrázolását … Tovább »

Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »

Milyen anyagi forrásokra számíthatnak a zsidó civil szervezetek a Mazsihisztől? Miért (nem) indokolt az a kérdés, hogy miért nem segíti ki a nehéz helyzetbe került civileket az állam? Milyen modellek léteznek a világban a zsidó közösségek támogatására? Ilyen izgalmas kérdések … Tovább »

Sós Endre szerepdilemmái

E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »