Hamarosan kezdődnek a Zsidó Művészeti Napok.

 Több mint 24 eseményen közel 300 művész lép fel az idei Zsidó Művészeti Napokon (ZsiMü), mely május 28-án startol. Az ország kiemelkedő összművészeti eseménysorozatán kiváló művészek lépnek fel, a résztvevőket szinte … Tovább »

A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai 74 évvel ezelőtt ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok … Tovább »

Legtöbbször a Normandia-Nyeman című háborús filmet láttam. Legalább hétszer. Akkori kamaszfelosztásunk három kategóriájából – lövöldözős, baszós, kardozós (bocs, de így mondtuk) – az elsőbe tartozott.

A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)

A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »

A jeles filmrendezőt köszöntjük egy korábbi interjúnkkal.

Rendkívül éles hangú közleményben támadják a Chabad/EMIH politikáját a Mazsihisz vezetői, rabbikara és körzeti elnökei. 

Folyamatosan frissülő ajánlónkból megtudhatják, hogy idén hol és mikor lesznek a különböző hanukai rendezvények. Ami mindenütt közös: a gyertyagyújtás, a fánk és a buli!

A Hanuka idén december 13-tól december 20-ig (a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től … Tovább »

Az egyenlő jogokért küzdő zsidók az 1840-es évek során aggódva követték ügyük csökkenő népszerűségét. 1840-ben az alsótábla nagy többséggel megszavazta a zsidók emancipációját, vagyis az ország nem nemes lakosaival való egyenjogúsítását. A törvényjavaslat a főrendiház … Tovább »

Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.

A Szombat egy korábbi interjú újraközlésével köszönti a 80 éves Komoróczy Gézát.

A trianoni határokon kívül rekedt cionisták sajátos dilemma elé kerültek. Egyrészt nem kívántak részt venni a magyar identitásához ragaszkodó, titkon (vagy nyíltan) revízióra váró zsidók törekvéseiben, hiszen saját nemzeti célokkal rendelkeztek. Azonban sokan igenis éreztek nosztalgiát … Tovább »

…írásjelek, labirintusok és megint csak falak jelennek meg Ország Lili különös világában (traumaterápiájában).

Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában a Tények és Tanúk sorozatban Király István naplója[1]. 2014 őszén, lakásunk felújításakor egy szekrény mélyéről kerültek elő a mállófélben lévő füzetek, amelyek apánk 1956-tól halála … Tovább »

Magyar orvostanhallgatók külföldön

Akik könnyezve fogtak kezet Horthy Miklóssal.

Mit kezdjenek a zsidók a Jobbik lighttal a hanukai levél után? Mit kezdjenek a zsidók a Jobbik lighttal, ha kormányra kerül? Mitől kevésbé rossz a Fidesz, mint a Jobbik? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetett egy sztárpolitológus, egy rabbi és a Mazsihisz alelnöke egy szerda esti … Tovább »

A régi és közismert vicc szerint a közvélemény-kutatók megkérdezik az idős parasztembertől: „Bácsikám, van-e maguknál antiszemitizmus?” „Az nincs…. de igény az vóna rá” – válaszolja a megkérdezett.

Ennek az igénynek a kielégülését és elszabadult tobzódását … Tovább »

Száz éve lépett a magyar trónra  az „utolsó koronás király”, vagyis az utolsó Habsburg, IV. (Boldog) Károly.

A koncepció még nem készült el, de abban a formában már nem is időszerű. Így lehetne jellemezni a Mazsihisz nagyszabású projektjét, az Együttélés Háza nevű kiállítás-tervezetet.

A Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944 című könyvéről beszélget Ungváry Krisztián történésszel Várnai Pál

Könyvében hivatkozik Timothy Snyder alapos kutatására[1], valamint említi Krausz Tamást is, aki szintén könyvet írt a megszállásról[2], főleg … Tovább »