Lerészegedett násznép forgatagában a lengyel társadalom kollektív tudatalattija jelenik meg – Andrzej Wajda Menyegző című filmje és történelmi háttere.

Szántó T. Gábor: Az emlékezés arányai
Felmerül a kérdés, történelmileg arányos és méltányos-e, pedagógiailag pedig vajon célszerű e úgy emlékezni a megkülönböztetés, a kirekesztés és a tömeggyilkosságok történetére, hogy a kivételképpen megjelenő emberség példáit … Tovább »

 
Helyszín: Bálint Zsidó Közösségi Ház

Megnyitó: 2012. január 19. csütörtök, 18:00

„A természetfotózás nem áll túl közel hozzám. Nem azért készítettem ezeket a képeket, hogy növényeket, állatokat dokumentáljak, vagy az utazásaimat örökítsem meg.

Engem a fotózásban … Tovább »

Megszületett a megállapodás a holokauszt túlélőinek juttatandó támogatás
kifizetéséről; a kifizetések január első felében megkezdődhetnek –
közölte Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden.

A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indított – havonta jelentkező –
sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”,
informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti,
alkotói köreiről. A második beszélgetés december 21-én zajlott le.

A bécsi Der Standard írása szerint Orbán “önkényuralmi rendszert” épít
ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz,
Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és
Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben
olyan berendezkedésről van szó, amely “már nem demokrácia, de még nem is
teljesen diktatúra”. 

“Valószínűleg nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalják zsidóellenes érzületeiket. A változás mögött sejthetően a »Jobbik-hatás« áll, azaz az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben.”

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkalmegrajzolt karakterek
jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek
gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó
állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A
Gonosz Tanács hegyében.

Egy nappal az új, “többségi” alkotmány hatályba lépése után több ezren
tüntettek az alaptörvény ellen, számol be terjedelmes tudósításban a
budapesti eseményekről a New York Times európai online kiadása, aminek
címlapján vezetőanyag volt a tüntetés, mint azt a Hettie nevű
mikroblogger jelezte is. 

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkal megrajzolt karakterek jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A Gonosz Tanács hegyében.

Interjúnkban Moti keren egyarán beszél Régiónk kutúrális gazdagságáró, saját zsidó múltjáról és cége stratégiáiról

December 30-án dr. Gál András Levente kormánybiztos egyeztetést tartott a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK), valamint a MAZSIHISZ képviselőivel a holokauszt túlélőinek juttatandó támogatás kifizetéséről. Mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium-MAZSÖK közös sajtóközleménye fogalmaz: a Kormány rendkívüli beavatkozására van szükség ahhoz, hogy a holokauszt túlélői megkaphassák támogatásukat.

Suttogva mesélt családi történetekből kiindulva írta meg első regényét a magyar származású amerikai szerző. A seperc alatt nemzetközi bestsellerré vált Láthatatlan híd kapcsán egyebek mellett a múlttal való szembenézésről és az életmentő humorról beszélgettünk.

Párizs 2012-től, öt év alatt folyósítja a kérdéses összeget. Francois Fillon francia kormányfő az adományról szóló levelében azt hangsúlyozta, hogy Franciaországnak soha el nem múló adóssága van az Auschwitz-Birkenauba deportált több tízezer francia iránt, s ezért teljes mértékben támogatnia kell a tábor megóvását célzó munkálatokat. 

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint a hanuka ünnepén meggyújtott gyertyák, a menóra fényei a szabadságot jelképezik, és mindenkinek reményt és erőt adhatnak.

Valószínűleg még a szokásosnál is nehezebb helyzetben lennék, ha valaki azt kérdezné tőlünk: miről szól tulajdonképpen ez a könyv? A kötet mottójához híven ugyanis csak annyit mondhatnánk, hogy az élet titkáról, amely titok nyitja a Történelemben rejlik… Ám ehhez a titokhoz … Tovább »

Történhetett volna úgy, hogy nem siet összerántani a Magyar Zsidó
Kongresszust, a nesze-semmi-fogd-meg-jól áldemokrácia szervezetét,
melyre se igazi hatalmat nem ruháztak, se igazi büdzsével nem
stafírozták ki, egyetlen igazi célja az erődemonstráció: többen vagyunk,
egységben vagyunk, erősebbek vagyunk. Miközben hiába vannak többen, ha
se egység, se erő.

December 14-én ismét leültek tárgyalni a zsidó felekezetek, valamint
az állam képviselői, hogy áttekintsék az állami örökjáradék
újraosztásának kérdéseit. A tárgyalásokat Gál András Levente államtitkár
szorgalmazta, hogy kibillentse a holtpontról a folyamatot.