Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Részlet Alvin H. Rosenfeld A holokauszt vége c. könyvéből

Hetven évvel a holokauszt után, a magyarországi Holokauszt Emlékévben a jeruzsálemi székhelyű Jad Vasem Intézet továbbra is keresi azokat a nem zsidó magyar állampolgárokat, akik saját életüket kockáztatva segítettek zsidó embertársaiknak, és ezzel megmentették őket a biztos haláltól a vészkorszak idején.

Csillag Ádám videófelvétele a Mazsihisz Holokauszt emlékévvel kapcsolatos sajtótájékoztatójáról. Időpont: 2014. január 21, délelőtt 10.

Az MTI tudósítása a sajtótájékoztatóról:

Nem adott ultimátumot … Tovább »

A Sorsok házával kapcsolatban a Jad Vasem vezetői utaltak arra: azt szeretnék, hogy az általános emberi szenvedés mellett világos legyen, hogy a zsidó emberek, a zsidó gyerekek a zsidóságuk miatt szenvedtek.

Bodnár Dániel, az antiszemitizmus-felmérést megrendelő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) vezetője nyilatkozott a Szombatnak.

Úgy vélte, az indulatoktól átfűtött erősen polarizált közegben folyamatosan szükség van a nemzetközi standardokon alapuló, objektíven elemezhető adatsorokra, … Tovább »

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

Izraeli filmhét, 2013. november 20-27.

1941-ben azokat az embereket Magyarországról “kitoloncolták”, és “sajnálatos módon halál lett a sorsuk”. “Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket” – fogalmazott Szakály az ATV Szabad szemmel c. műsorának adott interjújában, … Tovább »

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

Beszélgetés A. B. Jehosua izraeli íróval

Szerda este telihold van. És svát hónap.

Konrád György esszé, L. Simon László és Mikecz Péter a Holokauszt-emlékévről, zsidó vezetők az adományozás kultúrájáról, Gyáni Gábor Trianonról és a Holokausztról, Hernádi Miklós 70, Itamar Rabinovitch az izraeli diplomácia kulisszatitkairól, Schüttler Tamás regényrészlete … Tovább »

Ariel Saronnak, személyes tragédiája folytán, nem egy, hanem két “erdélyi magyar” felesége volt.

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »

Heisler András is csak a hírekből értesült a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri emlékmű tervéről. A Mazsihisz tiltakozik, a kormány nem érti, mi a baj.

A köztelevízió év elején egy háromórás dokumentumfilmet mutatott be a kommunista korszak bűneiről, és az elmaradt igazságtételről.
A film elkészültét a médiahatóság tízmillió forinttal támogatta.
Jogos kérdésfelvetések mellé zavaros, ostoba ámokfutást kaptunk.

Az … Tovább »

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?