Összesen 2,722 találat (2621 - 2640) : Élet és Irodalom.
Csipkerózsika álmából ébred a magyarországi zsidóság háború utáni történetének hosszú ideig – kényszerűségből – egyedüli kulturális kiadványa: az Évkönyv. Scheiber Sándor halálával szakadt meg a hagyomány, utoljára 1984-ben látott napvilágot az antológia. A hosszú szünet … Tovább »
1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »
(ÚJ SOROZAT, 1.)
„Add nekünk Javne városát, hogy ott taníthassuk, Istenünket szolgálhassuk és törvényeink szerint élhessünk!” – Rabbi Jochanán ben Zakkáj kérése Vespasianus császárhoz Jeruzsálem ostroma idején.
Ezzel a mottóval indult útjára 1941-ben a Magyar Zsidók Pro … Tovább »
Halál Sachsenhausenben
Harminc éve éppen: Emlékművet emeltek a Berlintől északra mintegy 35 kilométernyire „üzemelt” egykori koncentrációs táborban, melyet annak idején a hatalomra került hitleri diktatúra az elsők között alapított. Azért, hogy ott képezze ki a később gyors … Tovább »
…megyek én is veletek bélyegesen, csillagoson – írta róluk Ady A bélyeges sereg című versében. – Hol, hogyan mikor, milyen körülmények között született a vers?
Harcokban megfáradtan érkezett az évszázad hatodik őszén Budapestről Párizsba az Új versek költője. Otthon, a … Tovább »
1.Ausztria
Min bukhat meg egy politikus?
Jörg Haider, Ausztria harmadik legnagyobb pártjának, az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a feje, Karintia szövetségi tartomány közigazgatásának vezetője (Landeshauptmann) kénytelen volt ez utóbbi tisztségéről leköszönni, és kétséges, … Tovább »
“ne tekintsd privilégiumnak a szenvedést Európában ma nem szenvedni gyalázat
ahol a nap fölkel s lenyugszik elgyötört arcokba pillant
kisebbségek dugott kincse a tisztesség aki ember a vérző kisebbséggel érez”
(Rákos Sándor: “Az emlék jelene 1944” c. poémájából)
Karsai … Tovább »
„A nap, a ragyogó nap csak most kezdi felmelegíteni a földet, a nyár még csak most köszöntött be, az emberek csak most kezdik érezni, hogy újjászülettek, és szívük elandalodik Isten szépséges világának láttán – de a zsidók számára máris elkezdődik a gyásznak, a szomorúságnak … Tovább »
Látogatás Felekiné Gáspár Anni otthonában
Közel a kilencvenhez, fiatalos frissességgel emlékezik a megpróbáltatásokkal teli múltra, beszél a jelenről és a jövőről Felekiné Gáspár Anni Munkácsy-díjas festőművész.
Lakóhelyén, a zuglói régi, kissé megkopott külsejű, … Tovább »
Szép ajándékot kapott a magyar olvasóközönség 1991 tavaszán. A Gondolat Kiadó a Bethlen Gábor Könyvkiadó közreműködésével újra megjelentette Simon Dubnov: A zsidóság története című művét. A szedés Simon Dubnov: A zsidóság története az ókortól napjainkig (Bp. 1935. Tábor … Tovább »
Zsidó katonák a császár és király szolgálatában (1788-1918)
Fenti címmel 1991. május 29-én nyílt a Hadtörténeti Múzeum első emeletén az Osztrák Szövetségi Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Szolgálatával közösen rendezett kiállítás.
Zsidók és katonaság – a fogalompárosítás … Tovább »
Rosszul lerágott csont
Május 22-én a Nap TV-ben Juszt László arról kérdezgetett két országgyűlési képviselőt, van-e antiszemitizmus Magyarországon. Csóti György (MDF) körülbelül úgy vélekedett, hogy nincs, nem is volt, eltekintve attól az 1944-es kis intermezzótól… Raj Tamás … Tovább »
Mihalovics Zoltán: Olvasóink írják
Virág Teréz: Az emlékezés tárgyai történetek a második kut találkozásról
Jer és lásd!
A hetek ünnepe
Hászid történet
Arcok a magyar zsidó irodalomból
Szántó T. Gábor: A zsidó közösség és a könyvek sorsa azonos
Kroó László: Boldog … Tovább »
A haragvó próféta: Füst Milán
(1888-1967)
Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” költő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe … Tovább »
A Magyar Szabadságharc tábori rabbija, a hazai polgárosodás apostola
A Nyitra vármegyei vágújhelyi Einhorn család 1825-ben született Ignác nevű fiának átlagon felüli eszességét, sokoldalú képességeit már szülőhelyén a községi népiskola tanítói és középiskolai tanárai … Tovább »
Kíváncsi vagyok
Radnóti Miklós neve szúrt szemet bizonyos szegedi „öregdiákoknak”, akik a múlt századi liberális politikusnak, Klauzál Gábornak kevéssé liberális módon Radnóti rovására kívántak igazságot szolgáltatni: a Klauzál nevére visszakeresztelendő gimnázium … Tovább »
A száztíz évvel ezelőtt „Zilahy Sámuel bizományában megjelent” kötetet jegyzetelem könyvszemlénk számára. Bár a kiadást követő friss recenzió kötelezettségének nem tehetek eleget, mégis újdonságként mutathatom be dr. Kohn Sámuel Héber kútforrások és adatok Magyarország … Tovább »
EGY OLYAN FORDÍTÓ tűnődései, aki héberből fordít magyarra. Hadd oszlatok el mindjárt egy félreértést. A mai héber nyelvet Magyarországon ivritnek szokás mondani, ami – ki tudja – netán valami egészen más, mint az ősi, az ókori vagy a középkori héber. Nem más. Ugyan kinek jutna … Tovább »
Az átkozott költő
SOMLYÓ ZOLTÁN
(1882-1937)
Soha annyira nem volt költő a költő, mint a század elején. Nem népvezér, nem látnok, nem jós, nem tanító, hanem érzékeny, megbántott énjének dalnoka. A szecesszió az egyéniség utóvédharca volt. A kisvárosból nagyváros, … Tovább »
Egy bécsi magyar lány meséli…
Egyetlen zsidó tanuló vagyok a Goethe nevét viselő bécsi 14. számú reálgimnázium hatodik osztályában. Nevem Szigetvári Éva, tizenöt éves vagyok. Már harmadik éve koptatom a bécsi utcaköveket, szüleim tartós kiküldetése okán kerültem … Tovább »