Gerő András hétfőn megjelent cikkében sok fontos és érdekes gondolatot vetett fel: azon lehetne polemizálni, hogy az installáció részét képező fényképek, illetve képmások szobornak minősülnek-e vagy sem.

Gerő András történész vitacikkben bírálja a Mazsihisz 1 %-os kampányát. Felajánlottuk a válasz lehetőségét a Mazsihisznek.

Szűcs Teri irodalomkritikus és Fehér Renátó költő tárlatvezetése a kiállításban

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

“Kérdezték, honnan jön, azt válaszolta, Párizsból. Hova tart? Londonba. Hogy került ide?  Erre azt mondta, hogy eltévedt.”

A múltunkra büszkék lehetünk, a jövőnket építsük együtt!

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

Volt egy zárt, szubkulturális világ a Kádár-rendszerben, amiről 40 év után is legendákat mesélnek azok a lassan öregedő gyerekek, akik valamikor benne lehettek.

A bánki-tavi „magánnyaraltatások” szabadságot és életre szóló impulzusokat adtak a résztvevőknek – mégsem mindenki … Tovább »

Erez Biton, az első szefárd zsidó, aki irodalmi Izrael-díjat nyert,

Március végén mutatta be az Örkény Színház Arthur Schnitzler A Bernhardi-ügy című darabját Ascher Tamás rendezésében.
 A cenzúra nem engedélyezi a Bernhardi bemutatását, a szociáldemokraták hiába interpellálnak a parlamentben. 1913-ban Schnitzler Katharina Schrattot, a császár … Tovább »

Tisztesség és idealizmus

Velünk élő történelem – Rég volt! Hogy volt? – Az általános iskolák 5., 6. és 7. osztályaiból kivonják szeptembertől Bánhegyi Ferenc nagy tiltakozást kiváltó történelemkönyveit. Ám a 8. évfolyamban egyelőre marad a leginkább vitatott kötet – amely jelenleg Hitlert rokonszenves … Tovább »

Közel két évig tartó munka- és tárgyalássorozat eredményeképpen korrigálták az új Nemzeti Alaptanterv zsidóságot érintő részeit.

A vadászat istennőjének vésett képével díszített, áttetsző, narancsszínű ékkövet találtak a Nagy Heródes, Júdea királya építtette mauzóleum közelében.

Életének 68. évében elhunyt Gereben Ágnes irodalomtörténész, történész, műfordító, egyetemi tanár. A külpolitikai elemzőt, akinek rendszeres műsora volt az M1-en, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap saját halottjának … Tovább »

Jeruzsálemi bíróság engedélyezte a zsidók számára, hogy imádkozzanak a zsidóság legszentebb és egyben világ legvitatottabb szakrális helyén, a Templomhegyen.

Nagy lelkesedéssel fogadta a zsidó világ, és azon belül a Szentélyhegy aktivistáinak csoportja a Jeruzsálemi Városi … Tovább »

Van-e a kettőnek köze egymáshoz?

Új társszerzőnk, Jacopo Miglioranzi a velencei egyetemen tanult kaukázusi nyelveket és kulturális antropológiát. A dél-grúziai Samtskhe tartományban, Akhaltsikhe városban folytat vallásantropológiai kutatást a helyi örmények és grúzok között. Kutatásairól, … Tovább »

Élesen bírálta az Akadémia egyik kutatóközpontja a Sorsok háza Schmidt Máriához köthető koncepcióját. A birtokunkba került dokumentum szerint a tervezet „ellentmondásos, gondatlanul szerkesztett munka”. A Terror Háza igazgatónője viszont a napok óta folyó vitában többször hangsúlyozta, … Tovább »

Szántó T. Gábor író, a Szombat című folyóirat főszerkesztője Trauma és utóhatás az irodalomban címmel tartott szemináriumán ezen a héten Gergely Ágnes verseivel foglalkozott, az estén maga a költőnő is megjelent.
Az első tárgyalandó vers Az ajtófélfámon jel vagy (1963) … Tovább »