Délkelet-Európa élvonalbeli filmfesztiválján, Thessalonikiben lesz Gárdos Péter új filmje, a Hajnali láz világpremierje november 8-án. A kétmilliós kikötőváros filmünnepe a legnagyobb múltú európai fesztiválok egyike, november 6-val kezdődően immár 56. alkalommal rendezik meg. A Hajnali láz premierje Gárdos Péter forgatókönyvíró-rendező jelenlétében lesz a fesztivál különprogramjában.

A nyugat-európai szélsőjobb az elmúlt évtizedekben átalakult. Politikájuk már nem a zsidók, hanem a bevándorlók ellen irányul. Vajon a menekülthullám megváltoztatja a Jobbik stratégiáját is? A nyugat-európai szélsőjobboldali pártokhoz hasonlóan témát váltanak, vagy kitartanak … Tovább »

Búcsú Dr. Jungreis Ervin professzortól

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

Világos útmutatást kaphattak az érdeklődők a Nyitott Esték a Rabbival című rendezvényen arra az aktuális kérdésre, hogy miképpen helyes viszonyulnunk a menedékkérők ügyéhez. Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox rabbinátus vezetője, nem csak azt hangsúlyozta, hogy segíteni kell az „idegeneken”, hanem arra a félelemre is reagált, amely a zsidó közösségekben az iszlám híveivel kapcsolatban kialakult. Az EMIH által szervezett beszélgetésen Juhász Attila politológus előadásából az is kiderült, hogy a menedékkérők befogadásáról szóló uniós jogi keretrendszer összeomlóban van.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

Gerő András történész vitacikkben bírálja a Mazsihisz 1 %-os kampányát. Felajánlottuk a válasz lehetőségét a Mazsihisznek.

A múltunkra büszkék lehetünk, a jövőnket építsük együtt!

Interjú Szegő Györggyel, a Műcsarnok igazgatójával

Szegő György neve ismerősen cseng azok előtt, akik a legendás kaposvári Marat/Sade előadás díszlettervezőjeként, művészetkritikusként ismerték meg, ahogy azok előtt is, akik a zsidó kultúra kedvelőiként olvasták írásait, … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Monográfia Szerb Antalról

Interjú Seres Attilával

A Debreceni Zsidó Hitközség, a Nagyváradi Önkormányzattal és a Nagyváradi Zsidó Hitközséggel együtt sikeresen pályázott az európai uniós forrásokat mozgósító határokon átívelő HU-RO programban. A projekt a debreceni Kápolnás utcai zsinagóga, illetve a nagyváradi ZION, a Kőrös-parton elhelyezkedő zsinagóga restaurálását célozta meg. A debreceni beruházás a közelmúltban fejeződött be, a melynek tiszteletére a hitközség nagyszabású avató ünnepséget rendezett szeptember 21-én az eredeti állapotában helyreállított zsinagógában.

Rubik Ernő feltalálót és Kertész Imre írót a Magyar Szent István Renddel tüntette ki Áder János köztársasági elnök augusztus 20-án, az állami ünnepen a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében a Sándor-palotában.

A magyar állam legmagasabb kitüntetésére azok válnak méltóvá, … Tovább »

A Fidesz szerint nem Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének kell magyarázkodnia roma ügyben, hanem annak a baloldalnak, amelynek kormányzása idején romákat gyilkoltak Magyarországon, és ezeknek az ügyeknek a felderítéséért és a kártalanításért semmit nem tettek.