Összesen 16 találat : Ádler Ábrahám.
Zsidóellenes támadások Ózdon 1946 februárjában
A második világháború után az ország számos területén támadták meg a holokausztot túlélő, a táborokból, munkaszolgálatból hazatérő zsidóságot. Több helyen, például Budapesten, Kaposváron és Debrecenben alaptalanul … Tovább »
Savuot ünnepére készülve több cikk is megjelent a Szombat oldalán. Németh Zoltán a Tóra isteni eredetének tudományos bizonyítására tett kísérletet, míg a Mazsihisz oldaláról átvett rövid összefoglalás már a címében is – többek között – a tóraadás ünnepeként mutatja … Tovább »
Kutatói konferenciát tartottak a zsidóság és a polgárosodás magyarországi történetéről Kőszegen.
Új kezdeményezésként az ország több régiójából érkeztek kutatók a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének szervezésében A zsidóság szerepe és részvétele a … Tovább »
200 éve ezen a napon született George Eliot, a Daniel Deronda című keresztény cionista fejlődésregény szerzője.
Az angol „zsidókérdés,” ha egyáltalán helyes ezt a kifejezést használni, nagyon különbözött a német vagy a francia, mondhatni a kontinentális megközelítéstől, … Tovább »
Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »
Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről
Amerika legrégibb és talán legpatinásabb könyvkiadója, a Jewish Publication Society of America manapság viszonylag kevés könyvet ad ki évente, ezért különös megtiszteltetésnek számít, ha egy bizonyos műre esik a választásuk.
„Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak” – idézte a zsoltár szavait e cikk szerzője nyáron, amikor rabbivá avatták Budapesten, a Rabbiképző Intézetben.
I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye
Magyarországon az antiszemitizmus hagyományosan a jobboldalhoz kötődik. Persze a baloldalon nálunk is számosan voltak antiszemiták, de anélkül, hogy a baloldali antiszemitizmus irányzatának sajátos vonásai pregnánsan megjelentek volna. Így volt ez a magyar szociáldemokrácia és liberalizmus virágkorában, s lényegében így folytatódott a Rákosi és a Kádár korszakokban is.
Sorsok, sorsvetések Kora tavasszal szállingóztak az első hírek arról, hogy a patinás Győri Balett purimi témájú előadásra készülődik, és a mű zenei anyagát klezmer-zeneszámok … Tovább »
Bár a pozsonyi zsidók létszáma a középkortól rendszeresen ismétlődő kiűzetések és az ezeket makacsul követő újabb letelepedések miatt gyakran változott, hitközségük mindig a legfontosabbak közé tartozott. A mohácsi vész után, majd a harmincéves háború idején a zsidó … Tovább »
Szeretnék, ha kissé megkésve is, Gáspár Ferenc és Adler Abraham közlései folyományaként egy töredékes adattal hozzájárulni az 1944. október 13-án Apafajan legyilkolt muszos bajtársaim szomorú történetéhez. A leírtakat pár éve elhunyt barátomtól, bajtársamtól, Kálmán … Tovább »
Götz Eszter: 20 év publicisztikája
Draskóczy Török Gábor: Önkéntelen emlékmű
Schmelovszky Gusztáv: A kinyilatkoztatás megszólítottjai
Horváth Ágnes: Jaki – Eszter könyve – és a FA
Az Adorno – franciául és héberül
Várai Emil: „A fészkébe piszkító”
Rafael Seligmann: Idomítás
Nézz … Tovább »
1944. októberi számukban a fél évszázaddal előtti munkaszolgálatos gyilkosságokra emlékezve Gáspár Ferenc azt írja, hogy 1944. október 13-án a debreceni apafai lőtéren feltehetően zsidó munkaszolgálatosokat öltek meg. Sajnos azt kell írnom, hogy bizonyosan azok voltak! Az exhumáláskor … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »