Memento

előszó

Sötét emlékek, még meddig kisérttek?

Mért üldöztök az égő nap alatt?

Belőletek virult ki ez az ének.

Mint rózsaszál, mely trágyából fakadt.

Mi lesz? Boldog vagyok s mégis jajongva

Panaszlom múlt idők holt bánatát –

Ma vér freccsen a szóra … Tovább »

Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.

Emlékeznem és emlékeztet­nem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.

Mérhetetlenül … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Nem egy, nem kettő, nem három…

Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt ott­hon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »

Egyenlőség, 1896. március 6.

Nem kérünk az új hazából

Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára

Lapunk más helyén egész terjedel­mében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megje­lent s különösen zsidó … Tovább »

„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat in­dított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propa­gandát – persze a magyar liberális poli­tikával való szoros … Tovább »

Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklő­déssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvös­sége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »

Alexandriai Philón: Mózes élete

Örvendetes tény, hogy az Atlan­tisz Könyvkiadó megjelentette Phi­lón értekezését Mózesről, hiszen Phi­lón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mi­vel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »

Anti utópiák, katasztrófa-forgatókönyvek a mai izraeli irodalomban
A polgárháborút katonai diktatúra követi Izraelben, mely­ben a baloldalt fölszámolják, csupán egyetlen kibuc, En Harod marad meg hírmondónak – ki tudja miért – és a regény főhőse ide igyekszik, útja során megismerkedve … Tovább »

Beszélgetés Tatár György filozófussal

Tatár György ösztöndíjasként egy évet töltött Izraelben, ahol alkalma nyílt megismerkedni a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel. Benyomásairól kérdeztük az alábbiakban.

Mennyire szétszakított társadalom az izraeli? Mennyire tűnnek … Tovább »

Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról

Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »

ZÜRICH: TÉGY A GYŰLÖ­LET ELLEN! A Rasszizmus- és Antiszemitizmus-ellenes Alapítvány 1994 végén munkacsoportot hozott létre Svájc német nyelvű iskolái hittankönyveinek vizsgálatára. Az Israelitisches Wochenblatt című zürichi lapban megjelent a bizottság meg­állapítása: mind a … Tovább »

Kedves János,

engedd meg, hadd könnyítsék szemé­lyes felelősséged terhén. Könyvemet egy megbecsülésnek örvendő kiadó je­lentette meg, kiadását a Soros Alapít­vány és a Mozgókép-alapítvány támo­gatta, sok könyvesboltban forgalmazták/forgalmazzák. H. M.-hez tehát személyes … Tovább »

A „német szellemiség” kihívása

Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton Lász­ló között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lénye­ges … Tovább »

A tanévben a Bálint Zsidó Közösségi Ház ad otthont a Lauder-Javne, az Anna Frank és a Mszoret Avot iskolák 28 gimnazistájának. Miért laknak ott? Honnan jöttek? Hová tartanak?

A kérdésekre adott nyolc válasz nem csak egyéni sorsokkal ismerteti meg az olvasót. Valamelyest kirajzolódik … Tovább »

Interjú Naftali Lavival a WJRO elnökhelyettesével

Maram Stern, a World Jewish Congress kül­ügyi osztályának vezetője úgy tájékoztatott, hogy a magyar kormánnyal megállapodás szü­letett egyebek közt a felállítandó alapítvány ku­ratóriumának összetételéről. Eszerint két … Tovább »

A Mazsihisz képviselő-testületi ülése

Az írásba foglalt napirend szerinti nyitóima elmaradt. És majdnem elmaradt e tudósítás is, ugyanis Heisler András budapesti küldött a kö­vetkezőt javasolta: „Tekintettel arra, hogy éles viták is lesznek, ne széles kö­rű nyilvánosság … Tovább »

A címbeli kérdés – természetesen – arra az egy fecskére vonatkozik, amely a közmondás szerint nem csinál nyarat. Pedig – igenis! – megteszi. Hogyan? Úgy, ahogyan Sivinger György Kisbéren egymaga „meghonosítja” a zsidóságot.

A negyvenkét éves, jó kiállású, dinamikus férfi nyílt … Tovább »

Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mon­dandójának érvénye vagy érvénytelensé­ge, hanem a pontatlansága okán csíp­nek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »

Jeles folyóiratuk 1995/10. száma a hamburgi Der Spiegel nyomán cikket közölt a volt NDK politikai rendőrsé­gének a zsidósággal kapcsolatos tevé­kenységéről, illetve a nyugat-németországi antiszemita megnyilvánulások kö­rüli provokatív szerepéről. A cikk (már a címével is) … Tovább »