Összesen 11,674 találat (11541 - 11560) : Á. G..
1988 őszén, Szövetségünk alakuló közgyűlésén szólalt fel ifj. Schiffer Pál, az ismert filmrendező, s tett javaslatot egy zsidó filmfesztivál megrendezésére, és ígéretet annak előkészítésére. A tervezgetésből valóság lett: az USA több városa, London, Moszkva, Krakkó után … Tovább »
AZ ÓKORI ZSIDÓSÁG törzsi és vallási élete e „föld” életével és az anya szerepével volt szorosan egybefűzve. A zsidó anya heroikus alakja számtalanszor kiemelt és kifejezésre juttatott ideál nagy nemzeti élmények és események kapcsán, ők, a zsidó anyák központi szerepet … Tovább »
Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek
Primo Levi saját bevallása szerint akkor értette meg Auschwitz lényegét, amikor egy német őr szigorú pedantériával közölte vele: itt nincsenek miértek. A halál árnyékában persze nem lehetett meditálni e mondat értelmén, … Tovább »
HÚSZ ORSZÁG ötszáz delegátusának részvételével május 1-6. között Londonban zajlott le a „World Union for Progressive Judaism” (WUPJ) nevű nagy nemzetközi zsidó szervezet 25. világkonferenciája. Programatikus címét e tudósítás fölé írtuk. A konferenciáról Daniel Gersor … Tovább »
Az alábbiakban rövidítve és kissé átszerkesztve ismertetjük Arje Palgi írását Aczél Györgyről, Izraelben 1989-ben tett látogatása alkalmából. A cikk a Chotamban, az Izraelben megjelenő Al Hamishmar szombati mellékletében jelent meg.
Lenyűgöző egyénisége, hódító intellektusa, … Tovább »
Hernádi Miklós író, a Gondolat Kiadó főszerkesztője megvált lapunktól, minthogy irodalmi munkássága igénybe veszi minden idejét. Az MZSKE május 20-i közgyűlését követőleg egyesületünk új vezetősége Zala Tamást bízta meg a Szombat főszerkesztői tisztségével, helyetteséül … Tovább »
A szociáldemokraták állásfoglalása az antiszemitizmusról
A magyarországi antiszemitizmus „kezelését”, a cionizmus fogalmának tisztázását és valóságos tartalmának felmutatását – bízunk ebben – politikai pártjaink mindegyike feladatának tartja. Annak, hogy e „téma” 1945 … Tovább »
A magyar cionisták „kémtevékenységéről”
1952 végén, illetve 1953 elején részben a korábbi rossz emlékű Slansky-per, részben a moszkvai orvosperek hatására Magyarországon is felerősödött a zsidóellenesség. Nyilvánvalóvá vált, hogy cionista pereket készítenek elő nem csupán … Tovább »
1945 tavaszán, a legújabb történeti kutatások szerint körülbelül április 12-13-án, Magyarország területéről az utolsó német és magyar fasiszta csapatokat is kiverték a szovjet hadsereg katonái.
Felszabadulás (és) vagy megszállás történt ekkor? A kérdés tulajdonképpen … Tovább »
Túl sokat foglalkoznak-e velünk?
Az év elején az Úton című debreceni hetilap kedélyeket felzaklató vitája, áprilisban-májusban a Népszabadság hasábjain hosszan és hevesen zajló disputa, részben polemikus cikkek egész sorozatai a Kritikában, a Világosságban, a Hiány című … Tovább »
Június 10. óta nem ábránd: megszületőben az a szervezet, amelyik joggal jelentheti majd ki, hogy legitim módon képviseli Magyarország egész zsidóságát. A MIOK közgyűlése ezen a napon a rabbikar javaslatára úgy döntött, hogy hozzálát önnön átszervezéséhez, és ebből … Tovább »
Beszélgetés Varga Imrével
A Dohány utcai zsinagóga kertjében 1990. július 8-án avatták fel a Holocaust-emlékművet
A GYENGE SZÉLBEN hajladoznak az acélágak, leveleiket rájuk most rögzítik. Azokon olvasom: dr. Bajor Sándor Szolnok… Winter Chaya Budapest… Bleier Jenő Nagyatád … Tovább »
FORRONG A VILÁG, az ország, cseppfolyós állapotban van a magyar zsidó szervezeti élet. Lebomlanak régi szerkezetek és kínkeservvel születik az új. Nincsen jó formában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület sem. Kezdetben volt az elementáris erejű érdeklődés és a lelkesedés, ma már … Tovább »
TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG miatt senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezajlott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Közgazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, … Tovább »
Végy egy kacsát vagy libát
Akik nem kultiválják a nyakló nélküli húsevést, de szeretnek ízes falatokat enni, azoknak különösen ajánlom, hogy vegyenek egy kacsát. Lehetőleg a piacon, s lehetőleg termelőtől. Amennyiben lehetséges, úgynevezett néma kacsát. Arról lehet megismerni, … Tovább »
EGYESÜLETÜNK KÖZPONTJÁT naponta tucatszám keresik fel volt deportáltak, munkaszolgálatosok és leszármazottaik, hogy írásba rögzítsék az 1940-es évek első felében családjukat és személyüket ért sérelmeket és károkat. Közismert, hogy a nem szocialista országokban élő volt … Tovább »
(Gyermeknapló két szólamban)
A kibucban minden egy helyen – mint a Sugárban – ez nem a reklám helye – megtalálható. Iskola, bölcsőde, óvoda, teniszpálya, uszoda, focipálya, pingpong lehetőség. Nehéz a választás, mit is csináljak? Az itteni emberek sok mindennel foglalkoznak. … Tovább »
NISSZAN HÓNAP tizennegyedikén, kevéssel napnyugta előtt Izrael fiai levágtak egy-egy bárányt vagy gödölyét, majd parázson megsütötték, mielőtt fölkerekedtek volna, hogy elhagyják Egyiptomot, „a rabszolgák házát” és elinduljanak a szabadságba. A sült húst kovásztalan kenyérrel … Tovább »
1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt időkből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az időben már több milliós hátralékra ugrott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különösen sérelmezett … Tovább »
ELSŐ ÍZBEN RENDEZTEK izraeli filmnapokat Budapesten, s ha a Vasmadarak című koprodukciót nem számítom (márpedig nem szívesen számítanám), akkor magyarországi mozinézőként először találkozhattam izraeli filmekkel, öt darabot láttam, valamennyi a nyolcvanas években készült. Kezdjük … Tovább »