Aki nincs – így hangzik Forgách András 1999-es könyvének címe, amely a héber Zehuze (jelentése kb. „Ez van”) címet viselő, nagyszabású prózakísérlete közvetlen előzményének, szerves részének, avagy ellenpárjának tekinthető.

Metró Galéria / megnyitó

Soha nem lehet elfogadni a rasszizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy az idegengyűlöletet – hangsúlyozta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke vasárnap Nagykanizsán.

Spiró György Helló, doktor Mengele! című darabját mutatják be Szatmárnémetiben Lendvai Zoltán rendezésében.

A házasságközvetítés előnyei

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Az elmúlt hetekben 24 kiadó vette meg Gárdos Péter Hajnali láz című kötetének fordítási jogát. Az idei Londoni Könyvvásáron a Publishers Weekly és a Booktrade a dokumetum-regényt a legfontosabb könyvnek választotta. Nemsokára elkészül a filmváltozat is és szeptemberben jelenik meg a könyv új kiadása.

Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Egyházi épületek 2014–2020 időszakban megvalósuló energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítése” című (KEOP – 7.13.0/15 kódszámú) felhívás.

Május 19-én a londoni Wiener Library, holokauszt-levéltár és -könyvtár, mely anyagait a honlapjukon található információ szerint az antiszemitizmus és más előítéletek elleni fellépés szolgálatába is kívánja állítani, nyilvános estet rendezett Magyarország IHRA-(Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség) elnöksége tárgyában. Ahogy a meghívón állt: „Az elmúlt néhány évben komoly aggodalmak merültek fel a magyarországi holokauszt emlékezetpolitikája kapcsán. Emiatt felvetődik a kérdés: tud-e Magyarország olyan erkölcsi vezérszerepet játszani a holokausztmegemlékezésben, amit az IHRA-elnökség szerepe megkövetelne?”

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

A legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről – mondta a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmazott Saul fia rendezője, Nemes Jeles László a június 11-én a magyar mozikba kerülő film csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

2015-ben a Hévíz Irodalmi Díjat (Hévíz Önkormányzat és a HÉVÍZ művészeti folyóirat díját) Szántó T. Gábornak, folyóiratunk főszerkesztőjének ítélték a lap 2014/1. számában megjelent, A leghosszabb éjszaka című novellájáért. A díjat május 27-én adták át az írónak Hévízen.

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A rövid hatótávolságú lövedékek elleni új, figyelmeztető radarrendszert telepít az izraeli hadsereg a Gázai övezet határához – értesült a jeruzsálemi közszolgálati rádió.

Kötelező tárgyként tanulnak a holokausztról a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) hallgatói szeptembertől – jelentette be Szuromi Szabolcs, az egyetem rektora kedden Budapesten.

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

1944 augusztusában a lengyel ellenállás tagjai az auschwitzi táborba csempésznek egy fényképezőgépet. A gép Alexhez, a zsidóként elhurcolt görög Sonderkommandóshoz kerül. Alexnek az V. krematóriumból készített felvételei közül négy maradt fenn (vagy csak négyet készített, nem tudni). A négy felvétel talán egy szekvencia, talán nem – a negatívok eltűntek, így a sorrend utólag nem rekonstruálható. 

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.