Egy hónapja a Hetek című lapnak Molnár Oszkár úgy nyilatkozott, addig csak egyetlen, elhanyagolható fenyegetést kapott országos botrányt kiváltó mondatai miatt. „Az egyik településen ordibáltak, öklüket rázták felém, kiabálták, hogy meg fogsz dögleni, de ezeket nem kell komolyan venni” – mondta el korábban Edelény polgármestere.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke szerint komoly aggodalomra ad okot az, hogy a rasszista, antiszemita kijelentések mára a politikai közbeszéd részévé váltak Magyarországon.

Az Oszkár-jelenség félreértéséről tanúskodik, ha valaki egy Fideszbe ékelődött rasszista ámokfutásaként interpretálja az eseményeket. Nem ez történt, hanem az, hogy egy jobb sorsra érdemes tehergépjármű-vezető megpróbálta kicsi fejében összerendezni mindazt, amit az elmúlt években a jobboldali médiában látott, hallott, olvasott.
 

  Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »

Megszületett az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának jelenése, mely Izrael katonai tevékenységét volt hivatott kivizsgálni, egyben megállapítani, hogy elkövetett-e háborús bűncselekményt Gázában az “öntött ólom” nevű akció során.
 

Az izraeli-palesztin béketárgyalások felújítására vonatkozó megállapodás nélkül ért véget vasárnap George Mitchell amerikai különmegbízott újabb közel-keleti békemissziója – közölték amerikai tisztségviselők.

„Nyilván nagy hűhót csapna a szociálliberális kurzus az aradi vértanúk körül, ha a holokausztban haltak volna meg, vagy valamelyik cigánysoron lövik le őket az ügynökök.” (Sinkovics Ferenc: Miért?, Magyar Hírlap)

„A magyar a választott nép”; „Jézus magyar volt”; „a zsidók kizsákmányolnak minket”; „radikális politikai megoldásokra van szükség” – mondják az ősmagyar hit követői.
 

Neonáci és antiszemita kapcsolatokat ápoló szélsőjobboldali kelet-európai politikusokkal szövetkeztek a brit konzervatívok az Európai Parlamentben – írta vasárnap megjelent cikkében David Miliband brit külügyminiszter.

A globális pénztőke, ha úgy tetszik, a zsidó nagytőke be akarja kebelezni az egész világot, és főleg Magyarországot a termőfölddel, az ivóvízkészlettel. Izraelben, Jeruzsálemben már magyarul tanítják a gyerekeket, hogy elsajátítsák új hazájuk nyelvét. Privatizálni akarják az egyetemeket, és majd sorra jönnek az iskolák és a kórházak.
 

Rekordszámú jelölt közül választotta ki a bizottság a Nobel-békedíj idei nyertesét. Barack Obama amerikai elnököt a nemzetközi diplomáciáért és az emberek közti párbeszéd ösztönzéséért találták érdemesnek az elismerésre. Elemzők arra számítottak, hogy Obama csak jövőre nyerhet.

Moshe Yaalon izraeli miniszterelnök-helyettes nem utazott el Londonba a brit Zsidó Nemzeti Alap meghívására. Ez önmagában nem nagy hír, ám nem először fordul elő, hogy izraeli politikus – az ügyvédek tanácsának eleget téve – nem utazik Nagy-Britanniába, mert ott adott esetben letartóztathatják háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt.

Nyakó szerint Molnáréhoz hasonló mondatok vezettek a deportálásokhoz is.
 

Van-e „zsidó lélek”?

Vita Komlós Aladárral – a Szombat folyóirat októberi számában

A Szombat októberi száma az irodalomtörténész-író nyolcvan éve megjelent, nagy port kavart, ma is kérdéseket provokáló írásával foglalkozik, melynek a témája: a zsidó lélek.

„Vannak, … Tovább »

„Ez pedig az áldás” (héb.: ve zot hábráchá) a Tóra utolsó fejezete. Ezzel véget ér az évi ciklus, és ennek olvasása után, újra olvasni kezdjük a Tórát, elölről, a Teremtés könyvétől. Az utolsó heti szakaszt az őszi ünnepek végén, a Tóra ünnepén (Smini Áceret, Szimhát Torá) olvassák fel

Újabb perét is elvesztette a Magyarországra való kiadatása ellen küzdő Zentai Károly Ausztráliában csütörtökön. A 88 éves férfi a vád szerint halálra vert egy zsidó fiatalembert még 1944-ben.
 

Idén Herta Müller romániai születésű német írónőnek ítélte oda a irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia költészetének sűrűségéért és az elnyomottak világát őszintén bemutató prózájáért. “Történetei arról szólnak, milyen felnőni egy diktatúrában” – mutatta őt be a bizottság főtitkára az egybegyűlt újságíróknak.
 

Egy indiai, egy amerikai és egy izraeli tudós kapta a 2009-es kémiai Nobel-díjat. A kutatók a riboszómák felépítésének és működésének leírásáért kapták a legrangosabb tudományos elismerést.
 

Megalapozottan folytatja a büntetőeljárást az ügyészség Képíró Sándor ellen háborús bűntett elkövetésének gyanújával – derül ki a Fővárosi Bíróság szerdai tájékoztatásából.
 

Lisznyay-Szabó Gábor római katolikus egyházzenész évtizedeken át egyszerre orgonált a terézvárosi plébániatemplomban és a Dohány utcai zsinagógában. A mózesi törvények szerint szombaton tilos munkát végezni – az orgonálás pedig annak számít -, ezért itt hagyományosan keresztény művész szólaltatja meg a hangszert. Lisznyay-Szabó Mária 1971-ben vette át édesapja örökségét a zsinagógában.