Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szombati világpremieren Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét a 67. cannes-i filmfesztivál közönsége. A rendező egy új alkotói korszak nyitányának tekinti hatodik filmjét, derül ki nyilatkozatából.

A filmtörténet szeszélye folytán a mozgókép fejlődése szorosan összekapcsolódott a zsidó közösségeket érő kihívásokkal.

Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét és Kornfeld Tamás Nem mindennapi élet című könyvéről.

A holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája – jelentette ki Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerdán Szegeden.

Az amerikai Anti-Defamation League (ADL) felmérése első ízben vizsgálta az antiszemita érzelmek globális elterjedését. 

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

Már csak egy nem világos Borókai Gábor cikkét követően.

Kerekasztal-beszélgetés a Roma Holokausztról május 16-án a Tom Lantos Intézet szervezésében.

Joshua Sobol Ghetto című darabjával vendégjátékra érkezik a tel-avivi Cameri Színház Budapestre: az Omri Nitzan rendezte előadást május 27-én és 28-án a Vígszínházban láthatja a közönség a Holokauszt-emlékév keretében.

Hat év börtönre ítélte a tel-avivi körzeti bíróság Ehud Olmert volt izraeli kormányfőt, Izrael történetének eddigi legnagyobb megvesztegetési perében.

Magyar-zsidó együttélés címmel hirdették meg a Protestáns tavasz elnevezésű beszélgetéssorozat egyik április végi estéjét. Ez alkalommal Köves Slomó rabbival Ablonczy Bálint újságíró beszélgetett a Hold utcai németajkú gyülekezet templomában. Mi mindent jelenthet zsidónak lenni? Mennyire határozza meg az antiszemitizmus elleni harc a zsidó identitást? Egyáltalán, hogyan érdemes ellene küzdeni? – A többi közt erről beszélt Köves Slomó rabbi.

… a Kisszínpadon (ingyenes)

Este 6 és éjjel 12 között nyitva lesz a színház, bármikor be lehet jönni, leülni a Kisszínpad nézőterére, meghallgatni néhány történet, mécsest gyújtani a színház előtt a járdán, követ vagy virágot letenni, és emlékezni.

Jönnek a facebook … Tovább »

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Visszautasította az izraeli kormány az amerikai sajtóértesülést…

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

Bár a zenének megvannak a korlátai és önmagában nem elég, mégis segíthet feloldani a rasszizmust és az emberek közti ellenségeskedést – mondta az MTI-nek Leon Botstein amerikai karmester annak kapcsán, hogy vasárnap koncertet vezényel a Zeneakadémián a holokauszt áldozataira emlékezve, a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából, a kormány által meghirdetett Magyar Holokauszt Emlékév keretében.

A jelenlegi rektorokat javasolja az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem élére Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter Áder János államfőnek – tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn az MTI-t.