Az első teljes Szentírás, korunk stílusában illusztrálva

Az 1956-os forradalom után számos művész élt azzal a pillanatnyi lehetőséggel, hogy külföldre utazzon. Bálint Endre is kiváltotta útlevelét. 1957 áprilisában Párizsba érkezett. Az ötvenes évek hazai ״babiloni fogsága” … Tovább »

Chagall-galéria

Ha kinézek az utcára, előttem az iskola kapuja.

Látom a gyerekeket, többen autóval jönnek. A szülők munkába menet teszik le gyermekeiket, és nyilván ugyanúgy búcsúznak tőlük, mint ahogy búcsúztatták valamikor a régi szülők a régi gyerekeket: Légy jó, … Tovább »

Alig száradt meg a tinta a magyar-izraeli kulturális egyezményen, máris létrejött az első nagyszabású művészeti tranzakció, a Joseph Hackmey gyűjtemény bemutatkozása Budapesten. A Várpalota impozáns, diadalívnek is beillő kapuin áthaladva elénk tárul az – épület ezüstös színekben … Tovább »

Mezei András különös hangulatú tényversei a közeljövőben Izraelben is megjelennek – héberül. A költő erre az alkalomra írta az alábbiakat:

Nálunk nem mítosz és nem kitalálás: saját hamvaiból született meg Izrael. A Főnix-hasonlat nálunk nem hasonlat, hanem a zsidó létezés … Tovább »

(Válasz Diósi Ágnesnek)*

Úgy vélem, Diósi Ágnes – köz- és szakmai életünkben példamutatóan mértéktartó hangnemben megfogalmazott bírálata tanúsága szerint – félreértette tanulmányomat. Ha valaki kritikáját összeveti a Régió című folyóirat 1991/1. számában közölt … Tovább »

Igazi csemegében részesülhetnek a színház-kedvelők az idei évad kezdetén. A Független Színpad Shalom An-Ski: Dybuk című darabját tűzte műsorára, három képben – két részben. A héber kabalista legenda szerzője polgári nevén Slómó Zanwil Rappaport, 1863-ban született Vityebszkben, … Tovább »

Konferencia a „magasban”

Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »

Kiszlév hónap 24. napjának estéjén gyújtjuk meg hánukká ünnepének első lángocskáját, hogy aztán nyolc estén át mindig egy-egy gyertya vagy olajmécs lángjával többet gyújtsunk meg – ekképpen emlékezve arra a szabadságharcra, amit a zsidó nép vívott a görög-szír elnyomók … Tovább »

Az Európa Könyvkiadó évek óta vajúdik a Modern héber költők antológiájának megjelentetésével.

A válogatás munkáját az az Itamár Jáoz-Keszt végezte, aki izraeli kiadójánál, az EKED-nél három kétnyelvű antológiában mutatta be saját fordításában a magyar nyelvű lírát. … Tovább »

״Kelj föl, kelj föl, Debora! Kelj föl, kelj föl, zengj éneket!” – olvassuk a Szentírásban, Debóra énekében. És lám, a héber nyelv immár háromezer éve zengi szünet nélkül ezt az éneket, amely váltakozva lebeg ״égi” és ״földi” között, és amely visszazeng rengeteg bajt, szenvedést, … Tovább »

A szerző a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora. Alábbi figyelemfelkeltő írását a Jerusalem Post 1990. január 6-i száma közölte.

A Közép- és Kelet-Európában nemrég lezajlott folyamatok hatása Izraelre messze túlmutat a közvetlen politikai kontextuson, és szorosan összefügg … Tovább »

Adnan Damiri a palesztin ״mérsékeltek” egyik ismert alakja. E cikkét az Al Fajr című lapban tette közzé.

A félelem lidérce mindenkit üldöz: írókat, fellahokat, munkásokat, papokat, értelmiségieket, öregeket, nőket és gyerekeket. Féltjük az életünket, félünk az álmainktól, … Tovább »

Tíz éves az „Opera”

Bensőséges ünnepség színhelye volt nemrég az izraeli védelmi minisztérium Kirjában, Tel-Aviv északi városrészében. Az ünnepségen részt vett Arensz védelmi miniszter, a légierő parancsnokai és azok a pilóták, akik 10 évvel ezelőtt részt vettek az izraeli … Tovább »

1843-ban New Yorkban tizenkét férfiú alapította meg a B’nai B’rith-et (kiejtése: bné brit), amely mára a világ legnagyobb taglétszámú zsidó szervezete lett. A név jelentése magyarul ״Szövetség fiai”, ahol a szövetség a Tóra egyik kulcsfogalmára, Istennek a zsidósággal kötött … Tovább »

Nem túlzok-e, amikor azt állítom, hogy a lap egyetlen egy száma az oroszországi zsidóság viharos múltjának, nem éppen megnyugtató jelenének, de talán reményt keltő jövőjének tükörképét adja? Aligha. A lap neve: JEVREJSZKAJA GAZETA: Zsidó Újság. A fejléc alatt nem jelzik a lapgazdát. … Tovább »

A mai Ausztrália egyik legtekintélyesebb nagyiparosa, a sátoraljaújhelyi születésű John Saunders elhatározta: zsidó múzeumot építtet Sidneyben. Az intézmény bemutatja, hogy a 200 évvel ezelőtt alapított államban a világ minden részéből odaérkezett bevándorlók között mennyien … Tovább »

Simon Wiesenthalnak fenti szavaiban tömören kifejezésre jut élete krédója. Lehet, ha másvalakinek a szájából hallanám, érzelgősnek tartanám. De ő, noha érzelmességtől sem mentes, csupa realitás. A világ közvéleményét felrázó, Galíciából, egy elmaradt, egykori gettóvárósból … Tovább »

Néhány éve, amikor Izraelben jártam, kísérőinkkel egy magaslati pontról végigjárattuk tekintetünket Jeruzsálemen. Mintha a tájképfestő két színnel, sötétzölddel és halvány sárgával alkotta volna meg az elénk táruló hatalmas tablót. Egyik felét, ahol a zsidók laknak, erdők, … Tovább »

Ebben az évben jubileumot ünnepeltek. Kétszáz éve annak, hogy a város határában élők – mert a falakon belülre még nem költözhettek – önálló hitközséget teremtettek, s az együttes imádkozás és a vallás előírásainak végzése mellett gondoskodtak gyermekeik tanulásáról, a … Tovább »

David Kraus – Krausz Dávid – Izrael új magyarországi nagykövetével

beszélget Vadász Ferenc

A magyarországi közvélemény már ideérkezését megelőzően értesült arról, hogy Nagykövet úr a csallóközi Dunaszerdahelyen született. Amióta itt van, sok helyen megfordult, interjút … Tovább »